Hatásos a falusi csok, de elkezdődött a visszaszámlálás

A falusi csok közelgő  kivezetési határideje kapcsán az OTP Ingatlanpont szakértői a kormányzati intézkedés hatásait vizsgálják az egyes települések lakosságszám változásának tükrében. Mint írják: Magyarország népessége évtizedek óta folyamatosan csökken és ez a tendencia hatványozottan igaz volt a kistelepülésekre.

Ennek a folyamatnak az ellensúlyozására vezették be 2019. júniusában a falusi családi otthonteremtési kedvezményt, közismertebb nevén a falusi csokot, aminek segítségével a preferált kistelepüléseken lehet használt ingatlan vásárlásához, bővítéséhez és korszerűsítéséhez állami támogatást igénybe venni, a hatályos jogszabály értelmében 2022. június 30-ig.

A támogatás félidejében, 2020. januárjában további 200 településsel bővült az eredetileg 2486 helységnevet tartalmazó lista.

Községtől a városig

„A támogatás ma 2678 olyan 5000 fő alatti településen vehető igénybe, ahol a lakosságszám 2003-hoz képest az országos átlagnál nagyobb mértékben csökkent, azonban a falusi csok név ellenére tévedés azt hinni, hogy ezek közül mindegyik apró falu lenne.

Számos kiváló infrastruktúrájú és jó elhelyezkedésű, akár Balaton-parti és budapesti agglomerációs település, sőt város is található a listán”

 – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Bár a legfrissebb statisztikákra még várni kell, a Belügyminisztérium állandó lakosságra vonatkozó adatbázisa betekintést enged a magyarországi települések népességszámának éves változásaiba. Ezek alapján 2017. január 1. és 2019. január 1. között országos szinten 49400 fővel (0,49 százalék), a 2019 és 2021 első napjai közötti két éves időszakban pedig 55400 fővel (0,55 százalék) csökkent az állandó lakosság, országos szinten a népességfogyás tehát gyorsuló tendenciát mutat.

A falusi csok által érintett 2678 települést vizsgálva 2017 és 2019 között 25600 fő (0,93 százalék), 2019 és 2021 között viszont már csak 10200 fő (0,37 százalék) volt az állandó lakosságszám csökkenése, azaz

a népességfogyás tendenciája ezeken a településeken látszólag lelassult, mind a korább időszakhoz, mind az azonos időszak országos átlagához képest. 

A települések számát tekintve 2017 és 2019 között még a falusi csok által preferált 1759 településen csökkent a lakosságszám, ugyanakkor 2019 és 2021 között ez már csak 1483 település esetében mondható el.

Új beköltözőket nyertek

Természetesen megyéről megyére és településről településre változik, hogy milyen mértékű és irányú folyamatokat lehetett megfigyelni 2019 és 2021 között. A százalékos arányok tekintetében a dobogó legfelső fokán a Zala megyei Iborfia áll, ahol két év alatt 75 százalékkal nőtt a lakosság, nyolcról tizennégy főre. Az apró borsodi falvak, Kéked, Tornabarakony, Gagyapáti és Pányok lakossága 47-68 százalékkal növekedett.

 A gyarapodó lélekszámú települések lakossága ezeknél a kiugró értékeknél jóval szerényebb mértékben, átlagosan 3 százalékkal emelkedett két év leforgása alatt. A lakosság számának abszolút változását vizsgálva az élen álló Hegyeshalom 2019 és 2021 között 284 fővel gyarapodott, szintén 200 fő felett nőtt Tóalmás (275 fő), Mikepércs (221 fő) és Biharkeresztes (218 fő) lakossága is, ami arányaiban 5-8 százalék közötti többletet jelent.

Összesen 1121 falusi csokkal érintett település esetében emelkedett a lakosságszám, átlagosan 18 fővel, 74 esetben pedig változatlan maradt a népesség száma.

2019-ről 2021-re, a megyék szintjén vizsgálva Győr-Moson-Sopron (1978 fő), Pest (1693 fő), Komárom-Esztergom (599 fő) és Fejér megyében (546 fő) könyvelhették el a preferált települések a legnagyobb lakosságszám növekedést. 2019 és 2021 között a 19 megyéből 17-ben maradt a népességszám-változás előjele a 2017-2019 közötti időszakhoz képest. 11 esetben azonban lassult a népességfogyás üteme, négy esetben pedig gyorsult a népességgyarapodás mértéke, és

csak két olyan megye van (Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg), ahol a korábbi népességfogyás az elmúlt két évben nagyobb fokozatba kapcsolt. Vas és Veszprém esetében viszont a korábbi negatív előjel pozitívba váltott 2019 és 2021 között.

„A kollégáinktól érkező visszajelzések alapján az ország bizonyos területein, például az északkeleti régióban, részben a falusi CSOK és más támogatások hatására olyan településeken is megélénkült a lakáspiac, ahol korábban akár évek is eltelhettek anélkül, hogy ingatlanok cseréljenek tulajdonost. Az ingatlanértékesítés és hitelezési tanácsadás együttes szerepe egyértelműen megnövekedett az állami támogatások kapcsán és a falusi csok kivezetését megelőző időszakban várhatóan megnövekedő kereslet miatt ez hatványozottan igaz lesz az idei évben is” – osztotta meg tapasztalatait Dr. Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója.

Járvány alatt is volt mozgás

A KSH lakáspiaci statisztikái alapján a koronavírus járvány a kisebb települések lakóingatlan piacát érintette a legkevésbé és enyhe visszaesést követve ezeken a településeken mérték a legnagyobb növekedést is. 2020-ban a járvány hatására minden településkategóriában visszaesett a használt lakások forgalma az egy évvel korábbi időszakhoz képest, de míg Budapesten 20, a megyeszékhelyeken 12, a városokban pedig 16 százalékkal csökkent az értékesített lakóingatlanok száma, addig a községekben ez az arány nem érte el a 10 százalékot.

2021. I-III. negyedévében pedig 25 ezer használt lakóingatlant értékesítettek a községekben, ami 2015 óta a legmagasabb érték.

„Azt természetesen nem jelenthetjük ki két év távlatából, hogy a kistelepülések demográfiai folyamatai tartósan megfordultak, azonban a falusi csok elindított egy pozitív előjelű folyamatot, és ezt a koronavírus járvány kapcsán átalakuló otthonválasztási preferenciák még tovább erősítették. A magyarországi települések lakosságszám változása mellett az ingatlanpiaci statisztikák is a kistelepülések térnyeréséről árulkodnak, hiszen ezeket a piac megtorpanása is jóval kevésbé érintette” – zárta gondolatait Valkó Dávid.