Javítani kell a magyar cégek profitegyenlegét

A gazdaságban öt csapdahelyzet azonosítható, amelyek elkerülésére mindenképpen szükség van a következő tíz évben, ha sikeres gazdaságot akarunk Magyarországon – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szombati gazdasági évadnyitón. Az első a magas külföldi tulajdonhányad csapdája, amelyről sorozatunk első cikkében írtunk, a második az exportáló nagyvállalatok dominanciájának csapdája, a harmadik a negatív profitegyenleg csapdája, a negyedik a dualitás csapdája, az ötödik pedig a vidék lemaradásának csapdája.

Cikksorozatunk harmadik részében a negatív profitegyenleg csapdájával foglalkozunk. Tavaly a külföldi cégek Magyarországon 8,2 milliárd euró profitot termeltek, míg a hazai tulajdonú vállalatok 1,8 milliárd euró profitot generáltak, ennek szaldója, vagyis a profitegyenleg így 6,4 milliárd euró hiányt mutat a hazai cégek hátrányára. A koronavírus-válság előtt a profitegyenlegünk folyamatosan romlott. A romlás 2020-ban a járvány okozta válság idején leállt.

A hazai tulajdonú vállalatok elmúlt időszakban történt befektetései hosszú távon javíthatják a profitegyenleget. Számos magyar vállalat terjeszkedik külföldön, a Mol Lengyelországban vásárolt 417 benzinkutat, és gumibitumengyára is van Oroszországban. Az OTP Bank már több leányvállalattal rendelkezik a Balkánon, legutóbb Albániában vásárolt bankot, és várható, hogy Üzbegisztánban is akvizíciót fog végrehajtani. 

Magyar vállalat építheti az Indonéz útdíjrendszert, a beruházás értéke 300 millió dollár lesz, ezzel a valaha volt egyik legnagyobb mértékű magyar technológiaexport valósulhat meg. Csehországban a Magyar Villamosművek 1 millió 600 ezer fogyasztót lát el energiával. A Master Good Kft. baromfi-feldolgozó telepe jelen van Vietnámban, továbbá az Agrofeed Kft. Oroszországban tulajdonol takarmányüzemet. De megemlíthető még, hogy magyar telekommunikációs cégek jelen vannak már Albániában és Montenegróban is a távközlési piacon.

Régiós összehasonlításban azt láthatjuk, hogy a lengyelországi (23,3 milliárd euró), a csehországi (11,8 milliárd euró) és romániai (8,2 milliárd euró) érték is meghaladja a magyar profitegyenleg hiányát. Ha a GDP arányában vizsgáljuk, akkor a magyar 4,3 százalékos értéknél egyedül a cseh 5,1 százalékos érték magasabb, a lengyel kismértékben marad el (4,2 százalék). A román és a szlovák adat hozzávetőlegesen 1 százalékponttal alacsonyabb a magyar értéknél, az előbbi 3,5 százalék, az utóbbi pedig 3,1 százalék.