Kapkodásra nincs szükség, de tovább szigoríthat a jegybank

Eltérő mértékű, de nagyságrendileg a januárihoz hasonlóan nagyobb lépésközű kamatemelést várnak a VG-nek nyilatkozó elemzők, habár annak pontos mértékével kapcsolatban vannak eltérések a várakozásokban. A friss inflációs és GDP-adatok miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi ülésén várhatóan nem fog kapkodni, eddig sem volt jellemző a jegybankra az elhamarkodott döntés, ahogy a forint jelenlegi helyzete sem indokol a januárinál sokkal drasztikusabb beavatkozást.

60 bázispontos emelést vár például az alapkamat és a kamatfolyosó esetében is Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője.

Ezzel 3,5 százalékra növekedne az alapkamat.

Az egyhetes betét kamata pedig 40 bázisponttal, 4,7 százalékra emelkedhet majd csütörtökön.

„A januári inflációs adat a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult, így az teljesen egyértelmű, hogy a jegybanknak tovább kell szigorítania a monetáris politikáján. Az inflációs adat nyomán az is világos, hogy a szigorítás nem lehet csak jelképes, annak mértéke meg kell hogy haladja a korábbiakat” – összegezte a VG-nek Regős Gábor, aki szerint nem kizárt ugyanakkor ettől eltérő emelés sem, de egy kisebb emelés a forint gyengüléséhez vezethetne.

Kiemelte: a következő időszakot tekintve

vélhetően nem ez lesz az utolsó szigorítás, az infláció letöréséhez még sok lépésre van szükség.

Jó esetben azonban ezek a lépések a korábbiaknál már mérsékeltebbek lesznek. Ez attól függ, hogy a következő havi inflációs adatok jelzik-e már a pénzromlás lassulását.

„Az erős inflációs nyomás és a továbbra is fennálló, felfelé mutató kockázatok miatt gyorsíthat az alapkamat-emelési ütemen az MNB, várakozásom szerint 70 bázisponttal, 3,6 százalékra emelkedhet az alapkamat” – mondta a VG-nek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki szerint az egyhetes betéti tender kamatszintjét változatlanul 30 bázisponttal emelhetik, ezzel 4,6 százalék lenne. A forint viszonylag erős szinten mozog az euróval szemben, így nincs szükség erőteljesebb beavatkozásra.

A kamatemelési ciklus gyorsításával próbálhatja meg fékezni az inflációt az MNB. Amennyiben ezt a következő hónapokban is fenntartja, az év közepén 5,5 százalék körül érhet össze az alapkamat és az egyhetes betéti kamatszint

– húzta alá Varga Zoltán.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az MNB kitart a januári lépésköz mellett, és ezúttal is 50 bázisponttal emeli majd az alapkamat, illetve a kamatfolyosó mértékét. Azaz előbbi 3,4 százalékra, az egyhetes betét kamata pedig 30 bázisponttal, 4,6-re nőhet.

„Kérdéses persze, hogy a legfrissebb inflációs és GDP-adatok ezt az indikatívnak tekintett lépésközt befolyásolják-e, de Virág Barnabás nemrég adott nyilatkozata szerint ezekből nem akarnak elhamarkodott következtetéseket levonni, azaz előreláthatólag inkább megvárják a márciusi inflációs jelentést és a részletes GDP-adatokat, mintsem kapkodó döntést hozzon a friss adatok láttán a monetáris tanács” – mondta a VG-nek Virovácz Péter. Hozzátette: jelenleg a forint sem indokolja, hogy az effektív kamatot sűrűbben és nagyobb lépésközökkel emeljék, ráadásul az árfolyamot jelenleg nem is a hazai folyamatok mozgatják. Ennek ellenére még megfogalmazhat egy erősebb üzenetet a jegybank, például azzal kapcsolatban, hogy hol tetőzhetnek a kamatok.

„A korábbi várakozás az volt, hogy nagyjából júniusban, 5,5 százalék körül tetőzhet az effektív kamat. Az inflációtól függően viszont már inkább 6,2–6,5 százalékra tehető, amelyhez addigra az alapkamat is felzárkózik” – tette hozzá Virovácz Péter.

A jegybank egyébként csütörtökön ismét helybenhagyta az egyhetes betét kamatát, így az már január 27-e óta nem mozdult el a 4,3 százalékról. Az MNB ezen a kamaton hirdette ki az egyhetes betét fix kamatú tenderét, amelyre ezúttal is jelentős mennyiségű ajánlatot tettek a pénzintézetek: összesen 10 700 milliárd forintot, amelyet a jegybank teljes egészében el is fogadott.