Közel félmillió forintra emelkedett az átlagbér decemberben

Decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 492 800, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 327 700 forint volt, mindkettő 9,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

Ezzel 2021-ben a bruttó átlagkereset 438 800, a nettó átlagkereset 291 800 forintot ért el, mindkettő 8,7 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. A reálkereset 3,4 százalékkal nőttek, a fogyasztói árak előző évhez mért, 5,1 százalékos növekedése mellett.

A prémiumok kifizetésén keresztül próbálnak meg költségeket csökkenteni a vállalatok

A novemberi két számjegyű bérdinamika után decemberben minimális lassulás volt megfigyelhető a bérkiáramlásban. Ugyanakkor a 9,7 százalékos bruttó és nettó keresetemelkedés továbbra is rendkívül magasnak számít – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki hozzátette, hogy a piaci várakozás ennél némileg magasabb volt, szerinte az enyhe negatív meglepetés egyértelműen a bónuszok kifizetéséhez köthető.

Novemberben a rendszeres keresetek lassabban bővültek, mint a prémiumok, így akkor pozitív hatás volt megfigyelhető. Ezzel szemben a decemberi adatok esetében a rendszeres keresetek szintén 9,7 százalékkal nőttek. Ez azt jelzi, hogy a tavalyi évhez képest nem erősödött a prémiumkifizetés decemberben.

Tekintettel arra, hogy a gazdaság teljesítménye rekordmértékű volt 2021-ben, ez mindenképpen meglepő. Ugyanakkor ez már jelezheti azt a változást a vállalati viselkedésben, amit a 2022-es költségnyomásra való felkészülésként értelmezhetünk. Vagyis könnyen lehet, hogy a vállalatok a prémiumok kifizetésén keresztül kívánnak költségeket mérsékelni az idén, valamint erősebb átárazást hajtanak végre. Ezek kombinációjával igyekeznek majd fenntartani a korábbi profitmarzsukat, vagy legalább fékezni annak csökkenését

– magyarázta a szakember.

Az elemző szerint 2022 egészében két számjegyű, nagyjából 15 százalékos átlagbér-növekedésre lehet számítani. Jelezte, hogy bérköltségek jelentős emelkedésének inflációs hatása már jól érzékelhető volt a januári inflációs adatban, amely a historikus adatokhoz képest háromszorosan erősebb év eleji átárazást mutatott, és a termékek és szolgáltatások megszokottnál jóval szélesebb körét érintette. „Vagyis azt gondolom, már láthatóvá vált Magyarországon az ár-bér spirál. Ez ellen pedig csak a monetáris és fiskális politika együttes erejével, közös szigorításával lehet küzdeni” – húzta alá Virovácz Péter.

A bérdinamika és az infláció közötti kapcsolat kétirányú

A ma megjelent kereseti adatok tovább erősíthetik az infláció elleni küzdelem fontosságát – húzta alá kommentárjában Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. Hozzátette: a bérek növekedését legfőképpen az alacsony általános munkanélküliség, az egyes szektorokban újra felbukkanó strukturális munkaerőhiány, valamint az infláció tartós megemelkedése befolyásolja.

Mint rámutatott, a bérdinamika és az infláció közötti kapcsolat azonban kétirányú is lehet: a növekvő bérek tovább nyomhatják felfelé az inflációt. 

Egyrészt a megugró költségek miatt a vállalkozások dönthetnek a termékek és szolgáltatások árainak növelése mellett, másrészt a fogyasztók a megemelkedett jövedelmüket szívesebben költhetik el, növelve a keresletet. Ez a visszacsatolási mechanizmus az ár-bér spirál, amit minden jegybank, illetve anticiklikus gazdaságpolitikát folytató kormány igyekszik elkerülni. 

Jelezte továbbá, hogy a következő havi adatban már láthatjuk a minimálbér-emelés hatását is, ami tovább erősítheti a fenti folyamatokat. Emlékeztetett rá, hogy a bérek ilyen mértékű adminisztratív emelésére utoljára 2017-ben volt példa, akkor a következő három évben 10 és 15 százalék között ragadt a keresetek növekedési üteme, ráadásul az infláció is megugrott (az eurózónához és a régió más országaihoz képest is), a 2016 decemberi 1,80-ról 2019 végére 4 százalékra emelkedve.

Így nőttek a bérek 2021-ben

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 450 800, a költségvetésben 409 900, a nonprofit szektorban 419 100 forintot ért el, ami 7,8, 9,5, illetve 15,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosok, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (758 700 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (267 500).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 479 200, a nők esetében 401 700 forint volt, ez a férfiaknál 8,9, a nőknél 8,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 404 ezer forintra becsülhető, 8,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 350 ezer forint volt, ez 9,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.