Közös 12 pontos állásfoglalást fogalmazott meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). A két egészségügyi szakmai kamara most először tartott közösen sajtótájékoztatót. Kiemelték:
az egészségügyi ellátórendszer legnagyobb problémája továbbra is a humánerőforrás krízis és fontos lenne az egészségügyi ellátórendszer struktúráját, finanszírozási a helyzetét átalakítani.
A Covid-19 nagy megpróbáltatást jelent orvosnak, szakdolgozónak és betegnek egyaránt – mondta Kincses Gyula a MOK elnöke. Nagyon nagy a munkateher a kollégákon, a betegellátás minősége attól is függ, hogy mennyi orvos és szakdolgozó van az egészségügyi ellátórendszerben. Kiemelte: a Covid-19-cel kapcsolatos adatokat elemezni, publikálni kell a hatékony gyógyítás érdekében. Az adatnyilvánosság alapfeltétele annak, hogy pandémiával kapcsolatos konzekvenciákat le lehessen vonni.
Az orvosi és a szakdolgozói pálya nem vonzó, ezt nem lehet home office-ban végezni, nagy felelősséggel és nagy kudarctűréssel jár – erről már Álmos Péter, a MOK alelnöke beszélt. Kiemelte: az ügyeletei probléma még nem rendeződött, de pozitív irányba haladnak a tárgyalások a döntéshozókkal. Kiemelte:
az orvosok orientációja jelenleg a magánegészségügy felé tolódott le.
A Covid-19 felerősítette azokat a gyengeségeket, amelyek az egészségügyi rendszerben már korábban is jelen voltak, mondta Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Az ápolás területén jól képzett szakdolgozókra van szükség, hiszen nélkülük nem fog menni a betegek ellátása.
A szakdolgozói béreknek el kellene érni az orvosbérek 50-60 százalékát.
A VG kérdésre válaszolva Balogh Zoltán elmondta: 17 ezer egészségügyi dolgozóval van kevesebb a hazai betegellátásban, mint a Covid-19 előtt, összesen 180 ezeren gyógyítják az orvosokkal együtt a betegeket. Kiemelte: a járvány előtt 10 nyugdíjas korú szakdolgozóból nyolc kérte a továbbfoglalkoztatását most tízből ketten kérik ezt.
A szakdolgozók elfáradtak, mondta Irinyi Tamás, a MESZK Csongrád Megyei Területi Szervezetének elnöke. Havonta 160-164 óra helyett 250-260 órát dolgoznak. Egy friss kutatás szerint az ápolók kiégettségi szintje a korábbi 35 százalékról 69 százalékra emelkedett. A szektorban nincs utánpótlás, évente csupán száz ápoló végez a szakiskolákban.
A 12 pontos javaslatban szerepel többek között egy 13. havi cafeteria illetményrendszer bevezetése, az ellátórendszer szerkezetének és finanszírozásának átalakítása, valamint a közfinanszírozott és magánegészségügy jól szabályozott egymást segítő együttműködése is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.