Már lemennek a térképről a munkaerő-toborzók

Óriási kihívást tartogat az idei év a nagy foglalkoztatók számára. A munkaerőhiány ugyanis már nemcsak a képzett szakemberek szintjén érhető tetten, hanem kezd olyan méreteket ölteni, ami az ország versenyképességét is kedvezőtlenül érinti.  A problémát kezelve számos vállalat nyitott a külföldi munkaerő behozatalára, amiben tapasztalt HR-szolgáltató cégek segítik őket. A feladat azonban egyre nehezebb: 

Míg korábban 600-800 kilométeres körzetben már lehetett találni megfelelő jelentkezőket, most el kell menni akár 1800-2000 kilométerre vagy még távolabbra is, hogy nagyszámú minőségi munkaerőt tudjunk megszólítani

– magyarázza a munkaerő-kölcsönző vállalkozások kihívásait Mihályi Magdolna, a Jobtain HR-szolgáltató ügyvezetője.

Egyre messzebbre kell menniük a toborzóknak

A világgazdaság újbóli élénkülésével a termelő cégek kapacitása is nagy lendületet kapott, így a legtöbb iparág területén ismét a munkavállalók kerültek jobb alkupozícióba. A megfelelő mennyiségű és minőségű humán erőforrás bevonása a nagy foglalkoztatók egyik legnagyobb problémájává vált, s ez a trend a szakértők szerint csak erősödni fog a közeljövőben. Ez a magyar piacon sincs másként:

a kapacitásbővítés és az új gyárak megjelenése magával hozta és felerősítette azt az igényt, hogy külföldi kollégákat is nagy számban alkalmazzanak a vállalatok.

A verseny növekedésével a toborzóknak is egyre messzebb kell menniük ahhoz, hogy alkalmas munkaerőt találjanak, az új piacok feltérképezése pedig jóval nagyobb időbeni és anyagi ráfordítást igényel, mint korábban. „Nemrég 600-800 kilométeres körzetben már lehetett találni megfelelő jelentkezőket, most el kell menni akár 1800-2000 kilométerre, sőt még távolabbra is, hogy nagyszámú minőségi munkaerőt tudjunk megszólítani. Ez pedig óriási terhet ró a munkaerő-kölcsönző cégekre” – mutat rá a HR-szolgáltatók új kihívásaira Mihályi Magdolna.

Fogytán a türelem a munkavállalói oldalon

A hazai munkaerőhiányban rendkívül kiélezett verseny alakult ki a vállalatok között, ez pedig a HR-szolgáltatói szinten is tapasztalható. Ebben a helyzetben egy cég sem engedheti meg magának, hogy várakoztassa a munkavállalót, vagy figyelmen kívül hagyja annak elvárásait. „Ma már az álláskeresőknek sokkal nagyobb a mozgásterük, hisz tudják, a jelen gazdasági helyzetben megtehetik, hogy válogatnak. A cégeknek pedig muszáj rugalmasnak lenniük, hogy alkalmazkodni tudjanak a munkavállalók új elvárásaihoz” – vélekedik a kialakult helyzetről Mihályi Magdolna.

A vállalatoknak elsősorban HR-oldalon kell változtatniuk, hogy hatékonyabbá tegyék a munkaerő pótlását. 

Ebben elsősorban az segítheti a cégeket, ha a kiválasztásban döntéshozatali joggal ruházzák fel az abban részt vevő csapatukat, amivel jelentősen csökkenhet a felvételi eljárások ideje. Az időfaktor azért égető kérdés, mert a munkavállalók a legtöbb esetben nem várnak, oda mennek, ahol hamarabb kezdhetnek. Emellett ajánlott, hogy a vállalatok heti több napot is fenntartsanak az új munkatársak beléptetésére, hisz sokszor a cégek már 3-4 nap várakoztatás miatt is eleshetnek az egyébként megfelelő munkaerőtől.

Láthassa a munkakörnyezetét előre a jelölt

Habár a fizikai dolgozók döntését jórészt az adott pozícióval járó kereset határozza meg, a munkavállalók szempontjai a korábbinál már jóval kiterjedtebbek. Az állásinterjún vagy a felvételi eljárás során tapasztalt első benyomás rendkívül fontossá válik, és kiemelt szempont lett az is, hogy az állásra jelentkező láthassa a telephelyet vagy a gyárat, ahol dolgozni fog, és találkozhasson az ott lévő emberekkel. Erre a gyakorlatra eddig a legtöbb cégnek nem volt kapacitása, a gyárak látogatását pedig a biztonsági kockázat és a járványhelyzet is megnehezíti. 

Ettől függetlenül a jövőben a cégeknek erre is megoldást kell találniuk,

legalább egy videó formájában meg kell mutatni a jelöltnek, hol fogja tölteni a mindennapjait.

„A vállalatok részéről nagyon fontos, hogy a munkavállalónak ne csak a szakmai képességeit, hanem a személyes habitusát, elvárásait is ismerjék. Minden kolléga nagy érték, így vigyázni kell rájuk és meg kell becsülni őket” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna.

Fontosak a HR-szolgáltatók

A jelenlegi gazdasági környezetben egy ideális HR-szolgáltató partner amellett, hogy feltérképezi és megszerzi a minőségi munkaerőt a cégek számára, információval, javaslatokkal szolgál a bérfejlesztés területén, és adott esetben támogatja a különböző nemzetiségű munkatársak integrációját a vállalatba. 

„Szívesen alkalmazzuk azt a megoldást, hogy a már régóta nálunk dolgozó munkavállalóink közül felkérünk valakit, fogadja az új belépőket és mondja el nekik, hogyan kezdett, mire kell figyelni, mi az, ami nehézséget okoz, és ezeken hogyan lendüljenek át. Nagyon fontos egy ilyen tapasztalt munkatárs bevonása, mert ő hitelesen tudja átadni az adott cég kultúráját, és segít abban, hogy könnyebben beilleszkedjenek a dolgozók az új környezetbe” – osztotta meg az egyik leginkább bevált gyakorlatukat Mihály Magdolna.

Egy munkaerő-kölcsönző cég szolgáltatásai pedig még itt sem érnek véget, hisz a toborzócégek sok esetben közreműködnek a kezdőnapok és munkavédelmi oktatások vagy egyéb eligazítások lebonyolításában is, és ha szükséges, idegen nyelvű koordinátorral és tolmáccsal is segítik a vállalatokat.