Hárommilliárd forintos átcsoportosítással megoldódni látszik a gyógyászati segédeszköz (gyse) forgalmazók és a közel egymilliós létszámú népességet kitevő, segédeszközt használók problémája – mondta a VG-nek Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. A szaktárcák a múlt héti egyeztetés után azt ígérték: az átcsoportosítással együtt a jogszabálymódosítások is megjelennek heteken belül.
A költségvetésben 2022-ben és 2021-ben is 80 milliárd forintot irányoztak elő a gyse-eszközök tb-támogatására.
A pandémia miatt termékhiány lépett fel, drágulás is történt, ami miatt a szaküzletek sok eszközt drágábban tudnak beszerezni, mint amennyiért eladták azokat. Ezen felül gondot jelent az is, hogy a tb-finanszírozott gyse-eszközök támogatása 18 éve változatlan – mondta a legnagyobb orvostechnikai eszközök forgalmazóit tömörítő szövetség főtitkára. Rásky László kiemelte: egyes termékeknél megszűnhet az ellátási hiány, de piaci adatok szerint a teljes támogatotti körben jelen van a probléma, beleértve az egyedi gyártású eszközöket is.
A többletforrás többek között a mozgássérült-ellátás sorozatgyártású eszközeire: a botra, a mankóra, a járókeretre, a rollátorra, az elektromos mopedre és a vércukormérő tesztcsíkokra vonatkozik
– sorolta Rásky László.
A kereskedők utóbbi eszközökkel kapcsolatban igazolták vissza, hogy csak veszteséggel lehet beszerezni azokat, a betegek pedig azt jelezték, hogy ellátási hiány van belőlük. Arra a kérdésre, hogy ezt a helyzetet technikailag hogyan lehet megoldani, a főtitkár elmondta: a javaslatuk az volt, hogy a közfinanszírozott árakat korrigálják, és emeljék meg, a betegtérítési díjakat viszont fixáláják vagyis a betegek által fizetendő árakat fagyasszák be. Ez lenne a leglogikusabb, az egyéb támogatási technikák csak bonyodalmakat okoznának – véli a szakember. Ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak is, de lapzártánkig nem válaszoltak.
A tárgyalások során az OSZ javaslataik között szerepelt a 27 százalékos áfa csökkentése is, aminek keretében úgy lehetett volna áremelést végrehajtani, hogy a betegterhek nem nőttek volna, de a Pénzügyminisztérium ezt a javaslatukat visszautasította.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az áremelésből adódó betegtérítési-díj emelkedésének problémájára két megoldási javaslatot adott: az egyik a támogatási kulcsok emelése, a másik a betegtérítési díjak rögzítése, azaz hogy az áremelkedést teljes egészében a költségvetés finanszírozza. A NEAK szerint a betegek terhei nem nőhetnek. A tárgyalások után a szektorban működő szervezetek benyújtották az árkalkulációt tartalmazó javaslataikat – tette hozzá Rásky László.
Az első vészjelzést a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) tette tavaly. Margitai Barnabás a szervezet elnöke lapunknak azt mondta, a társadalombiztosító az árakat 2003-ban határozta meg, jelenleg egy járókeretnek 50 százalékkal magasabb a beszerzési, mint a közfinanszírozott ára. A vény ellenében kiváltható termékek ára jellemzően 5–25 százalékkal emelkedett az anyag- és a szállítási költségek növekedése miatt. Az importált termék esetében az euró-forint árfolyam is jelentősen változott, míg 2003-ban 240 forint volt az euró, ma 353 forinton váltják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.