Parragh László: a háború minden magyar vállalkozást érinteni fog

Az orosz-ukrán háborút magyar szemüvegen át figyelve az a fő kérdés, hogy melyik fél mennyire sérül 

- mondta a VG-nek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. 

A gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat tekintve mérvadó, hogy Ukrajnában kisebb a kitettségünk, mint Oroszország esetében – mutatott rá a kamarai elnök. Hazai szempontból az utóbbi az aggasztóbb, a kevésbé átlátható, a meglévő üzleti érdekeltségek jövőbeli sorsa a szankciókon fog múlni. Vagyis az Európai Unió által bevezetendő büntető intézkedések alapjaiban határozhatják meg az export-import viszonylatot az oroszokkal. 

Az érintett ágazatokban a károk nagyon gyorsan láthatóvá fognak válni: nemcsak a nagy hagyományú feldolgozóipari tevékenységekben, hanem az agráriumban, az élelmiszeriparban, gyógyszeriparban és a bankszektorban is. A korábbi nyereségességi szintet több helyen egy időre biztosan el kell felejteni. 

Éppen ezért már most élénk a vita az egyes uniós tagországok között: minden állam olyan szankciókat preferál, ami neki a legkevésbé fáj. Parragh László emlékeztetett: 

a tapasztalatok azt mutatják, a korábbi embargós próbálkozások végül mind oda vezettek, hogy az orosz gazdaság önállóságát erősítették. Ahogy a mezőgazdaságban, úgy számos termelő-gyártó iparágban is javultak a pozícióik.

Az energiapolitika minden egyéb kereskedelmi kapcsolatnál fajsúlyosabb kérdés – húzta alá az MKIK első embere. Orosz oldalról az energiahordozók árában szembesülhetünk jelentős inflációfelhajtó hatással, mindenki láthatta, hogy azonnal hordónként 100 dollár fölé emelkedett a kőolaj világpiaci ára azt követően, hogy az orosz hadsereg támadást indított. Ukrán részről pedig leginkább az élelmiszergyártásunk nézhet szembe inflációs veszéllyel, hiszen számtalan élelmiszer előállításához a keleti szomszédtól érkezik hozzánk az alapanyag. 

Az orosz invázió hatására felerősödtek azok a hangok, miszerint le kellene állítani a Paks II. atomerőmű-bővítés engedélyezését, de sokan a Nemzetközi Beruházási Bank jelenlétét is kifogásolják. Parragh erre a felvetésre úgy reagált, hogy minden vihar elmúlik egy idő után, nem számít arra, hogy a mostani helyzet a későbbiekben a kárunkra válna. Kiemelte, hogy az utóbbi időszakban Oroszországgal kölcsönösen jó, erős kereskedelmi kapcsolatunk volt, Kárpátaljára gondolva pedig arról sem feledkezhetünk meg, hogy Ukrajnában a magyarsághoz való hozzáállás hagyott némi kívánnivalót maga után.

A magyar munkaerőpiac szempontjából a külföldi vendégmunkások terén is fontos Ukrajna szerepe, hiszen rajta kívül csak Szerbia Európai Unión kívüli szomszédos ország. 

Várható volt, hogy jelentős migrációs nyomás jelenik majd meg, hiszen sokan elmenekülnek Ukrajnából. Azzal együtt, hogy együtt érzünk velük, ez a hazai munkaerőpiacnak nem tenne rosszat

- vont mérleget az iparkamara elnöke. Ám a kijevi kormány intézkedésének megfelelően a 18 és 60 év közötti ukrán férfiak nem hagyhatják el az országot, csak a nők és a gyerekek. Úgy véli, a kárpátaljai magyarok közül akik akartak, azok már nálunk dolgoznak, akik viszont az utóbbi években érkeztek Ukrajnából, azok már szinte mind ukránok vagy Donyec-medencei oroszok. 

Az ukrán válságnak – ami alatt nem az elmúlt napokat, hanem az elmúlt éveket érti Parragh László – munkaerőpiaci szempontból sokkal inkább a lengyelek a haszonélvezői, ahol már becslések szerint 2-3 millió ukrán vendégmunkás van, de a kivándorlás az utóbbi időszakban Csehország felé is irányult. A szakember szerint egyáltalán nem mindegy, mikor, hogyan, milyen feltételekkel lesz vége a háborúnak, nagy kérdés az is, hol egyesülnek újra a szétszakított családok.

Az orosz-ukrán háború minden magyar vállalkozást érinteni fog, van, amelyiket közvetlenül, másokat közvetett módon

- jelentette ki az MKIK elnöke. Aki közvetlenül érintkezik az orosz vagy az ukrán piaccal, az nem kerülheti el a visszaesést, hiszen az adott termékkel, szolgáltatással biztosan nem tud majd úgy kereskedni, ahogyan eddig tette. Az áttételes hatások azonban még rosszabb képet festenek, különösen a nagy energiafelhasználású vállalatok esetében, amelyeknél nincs felső korlát az áramvásárlási szerződéseken. A szakember figyelmeztetett: nemcsak az áram- és gázár szabadul el, hanem vele együtt az egyéb nyersanyagárak, ezáltal az infláció, amit nemcsak a versenyszféra, hanem a társadalom is meg fog érezni. A többletköltségek átmenetileg biztosan be fognak épünk az árakba. Ezzel együtt Parragh László szerint látható, hogy az első sokk már másnapra enyhült, ez látszik a tőzsdén, látszik a devizaárfolyamokon egyaránt.