Az árstoppal is kétezer milliárdját viheti el a családi pénztárcáknak a drágulás

A fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal voltak magasabbak idén februárban , mint egy évvel korábban, ez pedig azt jelenti, hogy legutóbb 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok mellett az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A Blokkk.com rávilágított, hogy már a tavalyi 5,1 százalékos pénzromlás is azt jelentette, hogy bár csaknem 2600 milliárd forinttal többet költekeztünk, mint egy évvel korábban, ebből mintegy 1600 milliárdot a drágulás vitt el.

A kiskereskedelmi szaklap szerint ez így lesz az idén is, hiszen a 8,3 százalékos februári infláción belül az élelmiszerek – a szeszesitalok és dohányáruk nélkül – 11,3 százalékkal drágultak. A Blokkk.com szerint az ukrajnai helyzet bizonytalanságai és kiszámíthatatlansága ellenére annyi már előre vetíthető, hogy az év elejihez képest éves szinten nagy eltérés nem várható. Az első fél évben tovább erősödik az árnyomás, az esztendő második felében viszont már gyengülhet az ereje.

Így a drágulás a jelenlegi helyzetből kiindulva kétezer milliárdját viheti el a családi pénztárcáknak. Vagyis minden egyes százalékpontnyi drágulás 250 milliárd forintunkba kerül.

Ráadásul élelmiszerárstop nélkül rosszabb lenne a helyzet. Az élelmiszerboltok teljes forgalmából 75 százalék körül van ténylegesen a különféle élelmiszerek részesedése, így januárban az 502 milliárd forintos vásárlásokból az élelmiszerek értékesítése 375 milliárd körül lehetett. Az árstopos terméke eladása hozzávetőleg 75 milliárd forintot tett ki. A februári kiskereskedelmi adatokat majd csak április elején ismerjük meg, de a hatályba lépéssel értelemszerűen nőtt a vásárlások nagyságrendje az árstopos termékekből, várhatóan nem is keveset.

A februári árak viszont ismertek, ebből részben már levonhatók az élelmiszerárstop első gyakorlati tanulságai. A Blokkk.com KSH-adatokon alapuló ármustárja szerint a sertéscomb (1420) és a csirkemellfilé (1600) kilója ugyanannyiba került februárban, mint októberben, a csirkeszárny viszont drágább lett (720 helyett 784 forint), akárcsak a búzafinomliszt (203 helyett 211 forint). Ugyancsak emelkedett a 2,8 százalékos UHT-tej (268 helyett 278 forint) és a napraforgó-étolaj ára (713 helyett 720 forint), 1 forinttal (262-re) pedig a kristálycukor kilóára is feljebb ment.

Ennek több oka is lehet, egyrészt kérdés, hogy a kisboltosok megtalálták-e a nyugtát, másrészt elképzelhető az is, hogy egy termékkörön belül drágább cikkelemet vitték jobban.

Az ipar januári élelmiszer átadási árai 16 százalékkal emelkedtek, februárban – becslés szerint – ennél nagyobb lehetett az átadási árak növekedési üteme. Így nagyobb az árstopos cikkelemek vesztesége a boltokban.

Ugyanakkor az árstopok 3-4 százalékponttal így is segítenek az infláció leszorításában. Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója közölte , a 2022 februárjában Magyarországon mért 8,3 százalékos éves infláció az Európai Unió középmezőnyébe tartozik.

Az eddig publikált európai uniós adatok alapján Magyarországnál magasabb februári inflációt mértek Litvániában, Észtországban, Belgiumban és Lettországban. Emellett az előrejelzések szerint Lengyelországban és Csehországban is magasabb lehet a februári infláció.