Brutális számokat hozott az egészségügyben a Covid

A koronavírus világjárvány miatt az egészségügyi kiadások jelentősen emelkedtek, a GDP-hez viszonyítva a 2019. évi 4 százalékról 2020-ban 1,9 százalékponttal 5,9 százalékra nőttek, ez főleg a járvány elleni védekezés rendkívüli kiadásai miatt történt – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanulmányából. 

Mint írják, amíg 2019-ben 1915 milliárd forint jutott a központi költségvetésben az egészségügyre, addig 2020-ban 2833 milliárdra ugrottak a költségek.

Elszálltak a táppénzkiadások is

A 2020. évi költségvetési hiány megemelkedésének legfőbb okaként a koronavírusjárvánnyal összefüggésben felmerült rendkívüli többletkiadások jelölhetők meg. 

Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) deficitje 2019. évről 2020. évre csaknem megháromszorozódott 107 milliárd forintról 331 milliárd forintra, 224 milliárddal nőtt, amely az államháztartás 2020. évi pénzforgalmi hiányának mintegy 6,1 százalékát jelentette. 

2020-ban a legnagyobb kiadás emelkedést a Táppénz, a GYED, az E-Alap egyéb pénzbeli ellátásai és a Gyógyító megelőző ellátás tették ki. A kiadásnövekedés 96,5 százalékát 337,6 milliárd forintot e négy jogcím alatt fizették ki – írja az ÁSZ elemzése.

24 alkalmazást fejlesztettek

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) a járvány alatt 33–35 ezer állampolgár jelentkezett be naponta, az orvosok által indított adatlekérdezések száma 2018-ban 8,6 millió, 2019-ben 17,6 millió és 2020 év végére 30 millió volt. Mint írják, az EESZT szerepe a koronavírus-járvány miatt felértékelődött, a gyógyítási folyamat digitális nyomon követhetősége az orvos és a beteg számára is előnyökkel járt.

A lakosság mintegy 43 százaléka ügyfélkapus azonosítással használja az EESZT-t, leggyakrabban leleteket néznek meg, de itt regisztráltak a Covid elleni oltásokra és az e-beutalót is már 36 százalékuk használja. Népszerű az oltási igazolvány és annak QR kódos ellenőrzése is mobilapplikációban - írja az ÁSZ. A Térben történtek technikai fejlesztések is, összesen 24 alkalmazást újítottak meg, amelyek közül a jelentősebbek a Coviddal kapcsolatosak voltak. Az EESZT-vel összefüggésben végrehajtott fejlesztések 736,8 millió forint értékben teljesültek a 2020-ban.

Napi 800 ezer e-recept

A napi eRecept -beküldések száma egy átlagos hétköznapon meghaladta a 800 ezret, több mint 500 millió egészségügyi adat volt elérhető az EESZT-ben. Felidézték, a veszélyhelyzet kihirdetését megelőzően átlagosan napi nyolcezer új vényt regisztráltak, ezek száma volt, hogy napi kétmillió fölé ugrott a veszélyhelyzet első hullámában. Az elektronikus receptek aránya 95 százalékra emelkedett. 

A számvevőszék egy összefoglaló videót is mellékelt a tanulmányhoz.

A járvány lökést adott a digitalizációnak

Az ÁSZ szerint az emberek mindennapjait könnyíti meg, ha az egészséghez fűződő szolgáltatások a digitális fejlődésnek köszönhetően elektronikusan is elérhetők. Az elemzése szerint a COVID-19 világjárvány pozitív hatással volt az egészségügyi rendszer digitális átalakulására, az egészségügyi e-szolgáltatások köre bővült, igénybevételük pedig elterjedté vált. Az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy a COVID-19 világjárvány a betegség kezelésében, annak finanszírozásában okozott kihívásokon túl hatással volt az egészségügyi e-szolgáltatások további térnyerésére is. Magyarországon az egészségügyi e-szolgáltatások már jóval a COVID-19 világjárvány előtt megjelentek, az egységes informatikai környezetet az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) 2017-től megteremtette. Az elmúlt években azonban fokozódott az igény az e-szolgáltatások iránt mind keresleti oldalról a páciensek részéről, mind kínálati oldalról az ellátórendszer felől.

Az ÁSZ teljes elemzése itt érhető el.