Elemzők: a legagresszívabb választ adta a háború okozta hatásokra az MNB

Nem lepte meg az elemzőket a korábbiaknál jóval nagyobb kamatemelés a jegybank részéről. Mint ismert: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa ma 100 bázisponttal emelte meg az alapkamat mértékét. Ez a forintnak is jót tett, az euróval szembeni jegyzés a 373-as szintről rögtön 371 körülire erősödött. 

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ez megfelel a piac által vártnak. 

A februári döntésnél még az 50 bázispontos havi ütemet jelölték ki a közeljövőre irányadónak, ám ezt a szomszédban zajló háború felülírta – húzta alá az elemző, aki szerint a forint gyengülése és a fejlődő piaci kockázati felárak megemelkedése miatt az MNB inkább a korábbiakban jelzettnél nagyobb kamatemelést tarthatott célszerűnek. Ez azonban csak szimbolikus értékű, mert az irányadó kamatszintet az egyhetes jegybanki betét 5,85 százalékos kamata jelenti. 

Kiss Péter szerint nagyon nehéz helyzetben van most minden jegybank, így az MNB is, ugyanis a kialakult kínálati válság okozta inflációs megugrásra (amin a háború még tovább rontott) nem nyújtanak hatékony megoldást a monetáris politika tradicionális eszközei. Milyen további eszközök állhatnak még rendelkezésre? Egyes elemzők a legjobb megoldásnak az erőteljes kormányzati beavatkozást látják, ami azonban igen sokba fog kerülni. Ez pedig minden bizonnyal újra felveti a jegybanki állampapírvásárlások újraindítását.Az elemző szerint ugyanakkor kérdés, hogy ez a magyar viszonyok között mennyire működőképes, rekord alacsony munkanélküliségi ráta, gyenge forint és a választások előtti fiskális költekezés közepette.

Liam Peach, a Capital Economics elemzője kiemelte: a magyar jegybank a legagresszívabb monetáris választ adta a régióban az orosz-ukrán háború kirobbanása óta. A forint rekord szintű gyengülése óta az MNB összesen 155 bázisponttal, 5,85 százalékra emelte az irányadó rátáját. A magyar jegybank ugyanis az elemző szerint igencsak aggódhatott amiatt, hogy a gyenge forint még jobban berobbanthatja az inflációt. A forint visszaerősödésével az egyhetes betét kamata sem nőtt tovább, de ez várhatóan csütörtökön változni fog, még ha feltehetően nem is 100 bázisponttal.

Az egyhetes betéti kamat várhatóan 5,85 százalékról tovább emelkedik csütörtökön, azonban az MNB a mozgástér megőrzése érdekében kissé lassíthatja az emelés mértékét

– kommentálta a jegybank kamatemelését Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette, hogy a forint a kamatemelést megelőzően már kissé erősödött, azt követően pedig folytatódott az erősödés, azonban az árfolyamot jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja. A szakértő úgy véli, hogy az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt az év közepére 7 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami májusban érheti el a 7 százalékot.

A kamatdöntés megfelelt a piaci árazásoknak, a határidős kamatlábak egy hónap múlva 7,25 százalék, három hónap múlva közel 8 százalék, hat hónap múlva 7,85 százalék, 2022 végére 7,70 százalék, egy év múlva 7,40 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre, az utóbbiak azonban némileg meghaladják jelenlegi várakozásainkat – zárta gondolatait Suppan Gergely.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint sem volt meglepő a döntés, azt a makrogazdasági folyamatok, azon belül is a cél fölötti infláció messzemenően indokolják. Bár az infláció nagyobb részt külső tényezőkből (például energiaárak emelkedése) fakad, a jegybanknak, mandátumának megfelelően, szigorítania kell monetáris politikáján.Ugyanakkor az orosz-ukrán háború kitörése az energiaárak további emelkedésén, illetve az ellátási láncok szakadozásán keresztül jelentős inflációs kockázatot jelent. Nehézséget okoz, hogy a kínálati oldali inflációs sokkal a monetáris politika csak mérsékelten képes felvenni a harcot, hiszen annak tényezőire alapvetően nem tud hatni. A jegybank friss előrejelzése meglehetősen tág intervallumot határoz meg az idei növekedésre és inflációra vonatkozóan, ami a háború miatt kialakult jelentős bizonytalanságot mutatja. 

A jegybank számításai szerint a gazdaság az erőteljes negyedik negyedéves bővülés után idén akár 6 százalékkal is bővülhetett volna, ezt az előrejelzést csökkentették most a 2,5-4,5 százalékos sávba a háború miatt. Természetesen gazdasági szempontból is a háború minél előbbi befejezése lenne kívánatos. Hosszabb távon a kamatkondíciók a korábbinál magasabb szinten stabilizálódhatnak. Az elemző szerint vélhetően szükség lesz további kamatemelésre is: egyrészt az egyhetes betét kamata révén, amely rugalmasan követi az inflációs folyamatokat és az árfolyamváltozásokat, másrészt pedig az alapkamaton keresztül, hogy annak szintje felzárkózzon az egyhetes betéti kamathoz.