Felzárkózik a nyugati a bérekhez a magyar filmipar

A 2004-ben hatályba lépő filmtörvény levette az adminisztratív nehézségek és az adóterhek nagy részét a filmkészítőkről, ez pedig az évek alatt ide vonzotta stábokat Nyugat-Európából és a tengerentúlról is. A kelet-közép-európai régióban a 20. században a magyar filmgyártás jellemzően az élen járt, viszont a rendszerváltás után az elpárolgó állami támogatások miatt Csehország megelőzte hazánkat. Ezt a tendenciát fordította meg a filmtörvény, aminek sikerült bebikázni a magyar filmipart.

A Lumiere Filmiskola átfogó felmérést végzett a hazai filmszakma kiválóságai között, hogy választ találjon a szakma jelenlegi erősségeire és problémára. A hazai alkotók jellemzően arról beszéltek, hogy hatalmas potenciál van még a szakmában, viszont a szakemberhiány boríthatja a kártyavárat. Ami ma látszik, hogy van egy olyan jól képzett bázisa a magyar filmiparnak, ami vonzó a külföldi stúdiók számára, ráadásul a mai napig kedvező adókörnyezet mellett a hollywoodi sztárok megszerették Budapestet és Magyarországot.

A külföldi filmes szervízmunkák özönlenek a magyar városokba, ráadásul nem csak a számuk nő hanem az itteni munka hossza is. Korábban a külföldi produkciók jellemzően 40-60 napot töltöttek Magyarországon, ma már viszont nem ritkák a 150-180 napos munkák sem – erről a Laokoon Filmgroup producere, Fodor Judit beszélt. Hozzátette, hogy ez a trend nagy mértékben lefoglalja a hazai filmes szakembereket, gyakorlatilag folyamatosan el vannak látva munkával. Ezt a munka-dömpinget az is fokozza, hogy a technika fejlődése miatt egy-egy pozíciót egyre több emberrel kell feltölteni.

15 évvel ezelőtt egy stáb nagyjából 40-50 főből állt, mostanra viszont a 200-300 fős csapatok sem ritkák.

„A korábban három emberből álló kameracsapat egy-egy nagyobb produkcióban akár 20-25 fősre is duzzadhat” – példálózott Fodor Judit.

A Proton Cinema producere, Berkes Juli szerint Magyarország szinte minden tekintetben kiváló a filmesek számára. A képzett szakemberek és az adókedvezmények mellett a nyugatinál alacsonyabb árak, a kiváló lokáció és a változatos helyszínek szinte minden igényt ki tudnak elégíteni egy stáb számára. Számtalanszor hangsúlyozták már, hogy Budapest olyan különleges miliővel rendelkezik, hogy akár ugyan abban a produkcióban eljátszhatja Berlin, Moszkva vagy Isztambul szerepét is.

Mivel hatalmas és egyre növekvő az igény a tartalomgyártásra, ez a keresleti hullám felhajtotta a béreket, amelyek megállás nélkül emelkedtek az elmúlt években a legtöbb filmes szakmában, de talán az utóbbi két-három évben a leginkább

– fogalmazott Berkes Juli.

Látható, hogy a világ legnagyobb stúdiói egymásnak adják a kilincset Magyarországon, hogy itt forgathassanak, viszont az ország kapacitása nem végtelen, ez pedig nagyon értékessé teszi a hazai munkaerőt.

A hatalmas kereslet miatt a magyar filmes szakemberek egyre többet kérhetnek el a munkájukért, így nem meglepő, hogy a fizetések felzárkóztak Londonhoz, vagy akár Hollywoodhoz is.

Jelenleg kiváló pozícióban van a magyar filmipar, viszont van két hatalmas kockázat, amiket minél előbb orvosolni kell. Az egyik, hogy a külföldi produkciók a szervízmunkákat hozzák Magyarországra, a kreatív szakemberek így kisebb figyelmet kapnak. A hazai munkaerőbázisnak ezt az oldalát inkább a magyar filmgyártás tudja foglalkoztatni.

A másik kockázati tényező a szakember utánpótlás. A külföldi produkciók igényt tartanak a jól képzett magyar szakembergárdára, amikor ide érkeznek és elrettentheti őket, ha nem a megfelelő embereket foglalkoztathatják. Ebben a szakmában nélkülözhetetlen a több éves tapasztalat és gyakorlat, a nagy stúdiók pedig ezt hajlandók is megfizetni. 

Nem tud senki fővilágosítóként vagy gyártásvezetőként belépni a szakmába, pedig a vezető pozíciókból óriási hiány van

– mondta Názer Ádám gyártásvezető. Hozzátette, hogy ennek a szakmának az iskolapadban csak az alapjait lehet elsajátítani, minden mást a terepen kell magára szedni a szakmabelieknek. Az lenne a legfontosabb, hogy egyre több fiatalt képezzenek a hazai filmes kurzusok és ezeket a fiatalokat pedig minél előbb integrálni kellene a munkaerőpiacra. A gyártásvezető szerint ezen a területen mindenképpen fejlődni kell még. Hasonló véleményen van Balika Gergő producer is, aki szerint a néhány éve a szakmában dolgozó magyar munkaerő képzettsége és fejlődési potenciálja nagy mértékben le van maradva az azonos pozícióban dolgozó nyugat-európai filmesektől. 

Ez érdemi fejlődés nélkül hosszú távon erősen rontani fogja a magyar filmszakma, ezen belül a magyar stábtagok versenyképességét

– figyelmeztet a producer.

Balika Gergő arról is beszélt, hogy a globális filmipar kicsit hasonlóvá vált mint a modern labdarúgás. A legtöbb filmes megrendelő már 20 éve jelen van Magyarországon és pontos statisztikáik vannak az itteni filmes pozíció bérfejlődéséről.

Ugyanúgy, ahogyan egy-egy nyugati ország futballbajnoksága is statisztikai alapon üzemeltetett klubok csoportját jelenti, annak inkább racionális, mint érzelemtől motivált döntéshozatalával együtt

– véli a producer. A Lumiére Filmiskola vezetője, Slaamon András rendező is ezen a véleményen van, aki a hazai autógyártáshoz hasonlította a magyar filmipart. Szerinte az olcsó munkaerővel és az adókedvezményekkel csak átmeneti sikereket lehet elérni. Hosszú távon arra van szükség, hogy az ország valós hozzáadott értéket tudjon teremteni a nemzetközi partnerek számára.