Lengyelország után a régióban Magyarországon nőttek a legjobban a bérek tavaly, derült ki a V4-es országok statisztikai hivatalainak adataiból. Míg hazánkban 2021-ben 8,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagbér, Lengyelországban 9,6 százalékkal, Szlovákiában 6,9, Csehországban pedig 6,1 százalékkal nőttek a nemzetgazdasági keresetek.
A legmagasabb fizetések továbbra is ez utóbbi országban találhatók: Csehországban 2021-ben 37 839 korona, azaz 530 ezer forint volt a bruttó átlagbér, őt követi jelentősen lemaradva Lengyelország 5662 złotyval (444 ezer forint), illetve Magyarország 438 800 forintos átlagkeresettel.
A legalacsonyabb bérek ma már Szlovákiában vannak, északi szomszédunknál a 2020-as 1133 euróról 1211 euróra nőttek a keresetek, ami mintegy 433 ezer forintnak felel meg.
Magyarországon tavaly a korábbi éveknél némileg lassúbb volt a keresetek emelkedése, ám így is folytatódott a felzárkózás, elsősorban a közszféra béremelései, illetve az év végi béren kívüli juttatások húzták a dinamikát. Ennek köszönhető, hogy decemberben közel 492 ezer forint volt a bruttó átlagfizetés. Nem pusztán magyar jelenségről van szó, a visegrádi országok mindegyikében évek óta megfigyelhető, hogy novemberben és decemberben az egész éves lendületet jócskán meghaladó mértékben növekednek a bérek. Lengyelországban a vállalatoknál az év utolsó hónapjában 6644 złoty, azaz 521 ezer forint volt az átlagbér, ami nem sokkal magasabb, mint a hasonló magyar adat, hazánkban a cégek esetében 512 ezer forintos átlagot mért a KSH. Szlovákiában egy hónappal korábban, novemberben ugrottak meg a fizetések, főképp az iparban, ahol az 1563 eurós átlagbér mintegy 560 ezer forintnak felelt meg. (Csehországban tavaly a negyedik negyedévben 40 135 korona, azaz 561 ezer forint volt az átlagfizetés. Részletes adatokat azonban csak később tesz közzé az ország statisztikai hivatala.)
A nemzetgazdasági ágak közül az információ és a kommunikáció számít a legjobban fizetett szektornak. Lengyelországban ezen a területen 10 084 złotyt, azaz 791 ezer forintot is lehetett keresni 2021-ben, Magyarországon pedig a legkevesebbet, 730 ezer forintot. Ugyanakkor, nem függetlenül az egyre erőteljesebb feldolgozóipari aktivitástól, a három ország közül hazánkban voltak a legmagasabbak a keresetek a feldolgozóiparban: a KSH által mért 458 ezer forintos átlagbért Szlovákia 447 ezer, Lengyelország pedig 443 ezer forinttal követi.
Az építőpari fizetésekben viszont ennél jóval nagyobb eltérések vannak a V4-ek között. Míg Lengyelországban az átlagbért is meghaladják a szektorban a keresetek (5825 złoty, 457 ezer forint), addig Magyarországon a 350 ezer forinttal attól elmaradnak, északi szomszédunknál pedig még a magyart is alulmúlják, ott ugyanis 818 euró volt tavaly, tehát még a 300 ezer forintot sem érte el. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén viszont Szlovákiában a legmagasabbak a bérek (711 ezer forint), de Magyarországon és Lengyelországban is majdnem ugyanannyit lehet keresni (681, illetve 680 ezer forintot). A szállítás, raktározás terén a három országban gyakorlatilag nincs különbség, (393 ezer Szlovákiában, Magyarországon 395 ezer, Lengyelországban 399 ezer forint).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.