Íme, a jegybank jelentése a háborúról: mindenhol érezni fogjuk a hatását

A magyar gazdaság az orosz–ukrán háború kitörése előtt gyors növekedési pályán állt, a tavalyi év végi dinamika az idei év elején is folytatódott. A háború és a szankciók viszont számos csatornán keresztül lassítják a gazdasági növekedést. Ugyanakkor a hazai gazdaság bővülési potenciálja továbbra is erős, így a középtávú képünk nem változott – ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma bemutatott inflációs jelentéséből, amelyet Balatoni András, a jegybank igazgatója ismertetett. 

Biztos alapokon állt a gazdaság

A tavalyi növekedés 1977 óta a legmagasabb volt, így a Covid-válságból való kilábalás volt a leggyorsabb az elmúlt 60 évben. A gyors tavalyi év végi gazdasági bővülésnek még van ez évre is jelentős áthúzódó hatása. Azaz idei növekedés nélkül is legalább 2,5 százalékkal bővülne a GDP a tavalyi lendületnek köszönhetően. Az év elején 8-9 százalék lehetett a GDP-bővülés a háború kitöréséig.

Az orosz–ukrán háború és a szankciók hatásai számos csatornán keresztül érvényesülnek. 

• Kevesebb export Oroszországba és Ukrajnába.
• Lassabb külpiaci növekedés.
• Ellátási láncok szakadozása.

Alacsony, de fájó az orosz import hiánya

A magyar közvetlen külkereskedelem aránya Ukrajnába és Oroszországba alacsony, előbbi az 1,5, utóbbi az 1,7 százalékát adja a teljes áruexportnak. Oroszország súlya 2014 óta gyakorlatilag megfeleződött. Importban sem jelentős, a teljes behozatal mintegy 3,5 százalékát teszi ki ez a két ország. Ennek ellenére számos helyen érezteti majd hatását a háború. Elsősorban a kereskedelmi ágazat és a vegyipar függ a legnagyobb mértékben az orosz importtól. Az orosz–ukrán háború mérsékli a kereskedelmi partnereink 2022-re vonatkozó növekedési kilátásait is. A 2023-as várakozások még nem módosultak.

Az orosz export súlya jelentős számos kulcsfontosságú alapanyagnál. Palládiumból például Oroszország adja a világexport 20,7 százalékát, de szénből (17,2), kőolajból (12,7) és vasból is (11,4) jelentős, akárcsak búzából (18,1). Ez utóbbiban Ukrajna szerepe is jelentős, 7,9 százalék, azaz a két ország együtt 26 százalékot tesz ki a világexportban. Árpa esetében ugyanez a szám 24,5, a kukoricánál pedig 15,7 százalék.

Visszafogott beruházások

A hazai termelésben a nyersanyag- és csiphiány, valamint a szállítási költségek képezik most a legjelentősebb akadályokat. A belső keresletben a nagyobb fokú bizonytalanság, illetve az emelkedő energiaárak és az infláció okoz problémákat. Összességében ezek visszafogják a beruházásokat is, bár ezek száma még mindig magasan alakul majd. A lassuló reálbérek és reáltranszferek viszont alacsonyabb fogyasztást hozhatnak.

A nyersanyagárak emelkedése tovább fűtheti az inflációt, akárcsak az olajárak várható emelkedése.

Emiatt módosította korábbi előrejelzését az MNB: immár 2022-re 7,5–9,8 százalékos inflációt vár a jegybank. A következő hónapokban még nőni fog az áremelkedés mértéke. 2023-ban a jegybank prognózisa szerint 3,3-5 százalék körül lehet.

 Ugyanakkor ezek még mindig alacsonyabb inflációt jelentenek, mint Csehországban, Lengyelországban vagy Romániában.

Az emelkedő infláció ellenére is nő a reálbér. Emellett a fiskális transzferek is növelik az idei évben a rendelkezésre álló jövedelmet. A háztartási hitelezés viszont gyengébb lehet, mint amire korábban számítani lehetett. Ez az emelkedő bizonytalanság miatt lassulhat érdemben.

A háború és a szankciók 2,5 százalékpont körüli mértékben foghatják vissza a magyar gazdaság bővülését. Az idei év GDP-növekedés 2,5–4,5 százalék lehet. Középtávon a hazai gazdaság fundamentumai kedvezők, ezért a növekedési képessége erős marad. A közép- és hosszú távú kilátásokat így egyelőre nem változtatta meg az MNB. A folyó fizetési mérlegben átmeneti romlás várható, de később újra egyensúlyba kerül. Ehhez fontos lépés, hogy a költségvetési deficit is csökken. A monetáris tanács megítélése szerint az inflációt övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak.