Orbán szerint most erőt kell felmutatni, nagy baj lenne az olajembargó

Nehéz hét következik, hiszen NATO-, valamint uniós csúcs is lesz Brüsszelben, és veszélyes javaslatok vannak az asztalon – mondta Orbán Viktor az Európai Tanács elnökével folytatott egyeztetés után a közösségi oldalán közzétett videóban. A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarország álláspontja világos, sem katonát, sem fegyvert nem akar küldeni az ország a NATO területén túlra. Az európai uniós csúcson pedig ismét az orosz gáz- és olajellátás kérdése lesz terítéken. „Ezt tíz nappal ezelőtt már sikerült rendezni, legalábbis tíz nap erejéig, amikor világossá tettük, hogy 

a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány már uniós ország esetében aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terheket jelentene,

jobban fájna nekünk, mint Oroszországnak, amelyet egyébként a szankciók céloznak” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette, néhány országgal közösen fellép az említett szankció ellen, és megvédi Magyarország energiaellátását és az ország működésének biztonságát.

Az Európai Unióra egyre nagyobb nyomás nehezedik az Egyesült Államok részéről, hogy blokkolja az orosz olaj behozatalát. Az uniós csúcson Joe Biden amerikai elnök is részt vesz majd, aki egyébként már embargót hirdetett az összes orosz energiaimportra. Az unió gázszükségletének a negyede érkezik Oroszországból, a zöme csővezetéken, ami jelentősen megnehezíti a más forrásból történő gyors pótlást.

Több tagországnak is nagyon fájna az olajembargó

Más a helyzet az olaj esetében, ugyanis az unió az olajszükségletének a harmadát szerzi be Oroszországtól, de csak 4–8 százaléka érkezik vezetéken keresztül, így könnyebb a pótlása a nemzetközi piacokról. Az orosz olajtól való függés mértéke azonban nagyon eltérő az EU egyes országai esetében. Míg Franciaország az olajszükségletének csupán a 13 százalékát szerzi be Oroszországtól, Németország körülbelül a harmadát, addig Lengyelország és Finnország a kétharmadát, Szlovákia pedig a háromnegyedét. Magyarországot azonban még a felsoroltaknál is rosszabbul érintené az embargó, ugyanis a kőolajnak a 90, a földgáznak pedig a 80 százaléka származik Oroszországból.

A szankciók hatására az EU elzárná a napi mintegy 250 millió eurós készpénzforrást, a nyomás miatt Oroszország akár napi 3 millió hordóvalis visszafoghatja a termelését a jövő hónaptól, ami kőolajexportjának körülbelül az egyharmada. A nagy mennyiségű orosz olaj elvesztése miatt jelentősen emelkedhet az olajár a következő hónapokban. Az embargó hatására keletkezett hiány megoldására a Nemzetközi Energiaügynökség tagjai már megállapodtak abban, hogy 63 millió hordónyi vészhelyzeti olajkészletet tesznek elérhetővé, ez azonban csak átmeneti megoldás lehet. Felmerült még, hogy az Egyesült Államok feloldja az Irán elleni szankciót, illetve az amerikai Chevron olajipari nagyvállalat engedélyt kér a venezuelai kitermelés növelésére, ehhez az amerikai hatóságok által elrendelt, 2019 óta érvényben lévő tilalom feloldása szükséges.

Biden elnököt a saját táborán belülről is kritikák érték, mert az orosz olajra kivetett embargó miatt kieső kínálatot valahonnan pótolni kell, és Washington ennek érdekében a Nicolás Maduro kormányozta Venezuelához és Szaúd-Arábiához fordul, ami azt jelenti, hogy az autoriter Oroszországgal szemben másik autoriter rezsimektől várja a segítséget.