Több mint 20 milliárd forint támogatást biztosított az állam az elmúlt öt évben az elektromos járművek vásárlásához, és az e célra fordított összeg hamarosan jelentősen nőni fog – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. által szervezett Nemzetközi fenntartható közlekedés konferencián. Hozzátette, jelenleg a támogatási rendszer felülvizsgálata zajlik. A tárcavezető elmondása szerint az elmúlt három évben megháromszorozódott az zöld rendszámú autók száma Magyarországon, és ezzel párhuzamosan
a töltőinfrastruktúra a saját lábára áll, vagyis már nincs szükség az állam beavatkozására a hálózat további bővítéséhez.
A régióban elsőként Magyarország foglalta törvénybe a hazai klímacélokat, amelynek a közlekedés zöldítése is fontos eleme, ugyan a károsanyag-kibocsátás 20 százalékáért a közlekedés felel, annak a 95 százalékáért pedig a közúti közlekedés okolható. Mind a négy magyarországi autógyár az elektromos hajtásban látja a jövőjét, és a technológiaváltáshoz Magyarország európai viszonylatban is jó feltételekkel bír, például a legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitással rendelkezik.
A miniszter elmondása szerint mindez az ipar struktúráját is átrendezi, ma már ugyanis inkább az autógyár megy az akkumulátorgyár mellé, és nem csak az autógyár köré épülnek a beszállítók. A tárcavezető arra is kitért, hogy az elektromos teherszállító kerékpárok beszerzésére kiírt pályázaton eddig 108 járművet kaptak az igénylők, és tavasszal ismét lesz a lakosság számára is elérhető elektromos kerékpárok beszerzését támogató kiírás.
Kitért még a Zöld busz programra is, amely a közösségi közlekedés reformját célozza. A programban a BKK is szeretne részt venni – mondta Bodor Ádám. A BKK Zrt. mobilitásfejlesztési igazgatója kiemelte, Budapesten a közösségi közlekedéssel megtett utazások számát nézve az közel 63 százalékban már elektromos járművekkel történik (metró, villamos, HÉV és trolibusz), az összes utazás 37 százaléka viszont autóbuszokkal, amelyek – 19 elektromos midibusztól eltekintve – szinte csak dízelüzeműek. Ezek a járművek zöme nagyon elavult, több száz busz azonnali cserére érett.
A buszállomány mellett a villamosok jelentős része is cserére szorul, az állomány átlagéletkora 35,8 év.
A társaság célja egyébként az lenne, hogy a közösségi közlekedés részaránya 50 százalék fölé emelkedjen az összbudapesti utazási teljesítményben, a járvány miatt megerősödött trendek azonban ezzel szembemennek, és újra sokan ülnek autóba. Az utazásszám 47 százalékát tette ki 2021-ben a közösségi közlekedés, a személyautók 35 százalékot képviseltek – miközben az elektromos vagy plug-in hibrid autók aránya csak 1 százalék volt –, a gyalogosok 16, a kerékpárok pedig 2 százalékot tettek ki.
A szakember elmondása szerint nagy dilemma a társaságnál, hogy milyen hajtásláncú buszokkal váltsák fel az öreg járműveket, egyelőre a trolival a legjobbak az üzemeltetési tapasztalatok, és a jelentős önjáró képességgel rendelkező trolikkal akár 200-300 régi dízelbusz kiváltása is megoldható lenne.
Az akkumulátoros és hidrogénhajtású busz esetében a végleges arány még kérdéses. Bodor Ádám szerint a megosztott mikromobilitás rendszerbe épülésére is szükség van, ugyanis csaknem hatezer megosztott roller van Budapesten, amelyek jól ki tudják egészíteni a tömegközlekedést. Ennek érdekében 600 mikomobilitási pont kialakítása van folyamatban, amelyeken a megosztott rollerek és kerékpárok lesznek majd elérhetők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.