Rugalmas felkészítés a betétkifizetésekre: mindenre felkészültek a hazai bankok

Egy esetleges bankpánik sem roppantaná össze a magyar pénzügyi piacot, mert a Magyar Nemzeti Bank kellő likviditást tud nyújtani

– mondta a VG-nek Török Lajos, az Equilor vezető elemzője. A szakembert annak kapcsán kerestük meg, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók következményeképpen Csehországban rendőrök védték a Sberbank székházát, amikor a betétesek megrohanták az orosz hitelintézet leányvállalatát a pénzükért. 

Talán Magyarországon is történhetett volna hasonló, ám a cseh példát látva az MNB időben elrendelt két bankszünnapot, majd egyéb lehetőség híján bejelentette a hazai Sberbank végelszámolását. A betétesek kártalanítását péntekig teljesítette az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer euróig, de Csehországban is megkezdődött az érintettek kifizetése. 

A valós kockázatokhoz extrém szituációknak kellene bekövetkezniük, mint például Oroszországban a háború megindítása, bár egyelőre ott sincs bankcsőd közeli állapot. A magyar bankrendszer momentán likvidbőséggel küzd, nem véletlen, hogy a hitelkamatok lassan vagy egyáltalán nem követik az MNB kamatemeléseit. Az alapszabály szerint egy pénzintézetnek 20-szor akkora lehet a hitel-, mint a betétállománya, ennek ellenére a piacvezető OTP-nél például a betétek aránya a nagyobb. 

Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének rövid távú problémák, ha mindenki egyszerre szeretné kivenni a pénzét. A benzinkutaknál is valami hasonló történt, ám szabályokat módosítottak, és azóta javul a helyzet. Nyilván, ha mindenki megrohanja a kutakat, helyenként nem tudnak elég üzemanyagot biztosítani. A bankrendszer annyiban más, hogy míg a benzinkutaknál fizikailag ott kell lennie minden liternek, addig a banknál nem szükséges a teljes készpénzállományt a fiókban tartani, komplex háttérrendszerek segítségével nagyon gyorsan megvalósíthatók a tranzakciók

– magyarázta Török Lajos.

Az egyik kereskedelmi banknál vezető pozícióban dolgozó forrásunk megerősítette, a Sberbank csődje után a vállalat a megszokottnál jóval több készpénzt helyezett el a fiók- és ATM-hálózatában, nehogy további pánikot szüljön, ha valahol esetleg kiürül az automata. Tudomása szerint nincs Magyarországon olyan hitelintézet, amelyik ne tudná rendkívül rugalmasan kezelni, hogy mekkora betét kifizetésére legyen alkalmas a hálózata, és a piac szereplőinek mind van forgatókönyvük az esetlegesen megnövekedő forgalomra. 

A VG kérdésére több szakember is megjegyezte a Sberbankról: 

mivel nem leánybankként, hanem fióktelepként működött, az ausztriai székhelyű Sberbank Europe szétesésével sokkal nehezebb helyzetbe került, az osztrákok ugyanis minden likviditást maguknál tartottak. A magyarországi pénzintézetek jelentős része viszont leánybankként áll külföldi tulajdonban, így az anyabank is kisegíthetné válság esetén.

Magyarországon a legutóbbi bankpánik 1997-ben történt, amikor felvetődött a hír, hogy a Postabank hamarosan bedől, emiatt a betétesek megrohanták a fiókokat, néhány hét alatt a bank akkori forrásának hatodát vették ki. Végül állami segítségre volt szüksége a Postabanknak, ám a történet kapcsán Török Lajos rámutatott, még ez sem rengette meg a szektort, pedig nem egy Sberbankhoz hasonló, egyszázalékos piaci részesedésű szereplőről volt szó.