Tovább nőtt a szakemberhiány, és többet is kell várni rájuk

Átlagosan 138 napot kell várni szakemberre Magyarországon, öt nappal többet, mint egy évvel korábban, mégsem ez a legnagyobb gond ma: az építkezők és felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein az áremelkedések hatására – derült ki a Mapei Kft. kutatásából. A 138 nap továbbra is extrém hosszú idő, mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az ideális egy-két hónap lenne. 

A várakozások szerint az év második felétől várhatóan csökkenni fog a szakemberhiány mértéke, a kifutó támogatások, valamint a visszafogottabb önkormányzati beruházások hatására mérséklődő kereslet miatt

– tette hozzá az ügyvezető.

A legalacsonyabb, 111 napos a várakozási idő Tolna, valamint Heves megyében volt, ahol 123 napot kellett várni egy építőiparban dolgozó szakemberre.

Budapesten 124, Komárom-Esztergom megyében 126 napot kell várakozni. A legmagasabb a szakemberhiány Nógrád megyében, 154 nap, és Csongrád-Csanádban, 152 nap.

Országosan a legkevesebbet kőművesre kell várni, átlagosan 94 napot, ácsokra 106, festőkre 115 napot.

A legtöbbet gépészre, átlagosan 148, bádogosra 140, burkolóra 136, villanyszerelőkre 135 napot.

A Mapei Kft. tavalyi évét összegezve az ügyvezető elmondta: 2021-ben 27,7 milliárd forint árbevételt értek el, ami 22 százalékos emelkedés 2021-hoz képest. A ügyvezető 2022-re 19 százalékos árbevétel-növekedésre számít – tette hozzá a sajtótájékoztatón. Kiemelte: az építőipari termékek szektorában az idén további 10-12 százalékos drágulásra számít. 2023-ban pedig majd attól függ az árak alakulása és a szakemberhiány mértéke, hogy a támogatások megmaradnak-e vagy sem.

A Mapei Kft. kutatása megvizsgálta az építési és felújítási költségek áremelkedésének hatását is. Ebből pedig az derült ki, hogy a drágulások hatására az építkezők, felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein.

Ezen belül a válaszadók 7 százaléka felhagyott az építkezési, illetve felújítási terveivel, míg további 27 százalék lejjebb adott belőlük, például olcsóbb, alacsonyabb minőségű anyagokat vásárolt.

Az építkezők, felújítók 15 százaléka arról számolt be, hogy az áremelkedés hatására csúszott a beruházás befejezése. Ez leginkább Tolna, Veszprém és Bács-Kiskun megyét érintette.

A költségek megemelkedéséről az építkezők és felújítók csaknem fele, 48 százaléka számolt be, mindössze a válaszadók 19 százaléka állítja, hogy az áremelkedés nem volt hatással az építkezésére, felújítására, mert például még előtte befejezték azt, vagy beszerezték az alapanyagokat.