A háború robbantotta rekordra a magyar készpénzállományt

Soha ennyi készpénz nem volt még a magyarok kezében, mint idén március végén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint márciusban további 408,4 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénz állománya, így jelenleg 8303,9 milliárdnyi bankjegyet halmozott fel a magyar lakosság és a vállalatok együttesen. Ez az összeg rendkívül nagy, ahogy a jegybank a közleményében meg is jegyezte: a forgalomban lévő készpénz átlagállománya kiugró mértékben nőtt a hónap során.

A jegybank ennél jobban a közleményben nem részletezte a kiugrás okait, de a VG-nek küldött válaszában az MNB leírta, hogy mitől nőhetett ilyen mértékben a készpénzállomány. Válaszukban azt írták: február 10. és március 11. között rendkívül dinamikusan, több mint 550 milliárd forinttal nőtt a hazai készpénzkereslet, amelyet március 16. után enyhe korrekció követett. A Magyar Nemzeti Bank szerint az erőteljes készpénzkereslet hátterében részben a februárban folyósított szociális transzferek, mint a 13. havi nyugdíj és a családi adóvisszatérítés egyszeri hatása, részben az orosz-ukrán háború kitörése kapcsán kezdetben tapasztalt gazdasági és társadalmi bizonytalanság állnak.

A háború a felelős

Az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktus kitörése után jelentkező készpénzkeresleti sokk nem egyedi, a közép-kelet-európai régió valamennyi országában tapasztalható volt, hogy a lakosság nagyobb értékű készpénz felhalmozásába kezdett – írta a jegybank a VG-nek küldött válaszában. 
Erre, vagyis a háborúra gondolt egyik fő okként a lapunknak nyilatkozó elemző, Regős Gábor is. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője a VG-nek elmondta: 
a készpénzállománynak van egy szokásos, trend szerinti növekedése. Ezt az magyarázza, hogy a lakosság összes eszköze (tehát például készpénz, részvények, betétek, állampapírok) is növekszik, több pénzük van a háztartásoknak. A februári és a márciusi adat azonban a szokásosnál is nagyobb növekedést mutat. 
„Bár ebben is szerepe van a bérek emelkedésének, de nem ez a fő magyarázó tényező, hanem az orosz-ukrán háború: a bizonytalan háborús helyzetre való tekintettel sokan gondolják úgy, hogy biztonságosabb a likvid készpénz, mint a lekötött betét vagy a folyószámlapénz” – mondta Regős Gábor, ugyanakkor véleménye szerint akár szerepet játszhatott benne a Sberbank csődje is, amely megrendíthette a lakosság bankrendszerbe vetett bizodalmát.

Máshol is előfordult

A jegybank szerint világszerte érzékelhető, természetes társadalmi reakciónak tekinthető, hogy amennyiben a normál gazdasági, társadalmi folyamatokhoz képest hirtelen negatív változások történnek, a társadalom nagy része a bizonytalanságra erősödő készpénzkeresleti igénnyel reagál, így volt ez a Covid-19 világjárvány kitörésekor is 2020-ban. 
Szinte országtól függetlenül az emberek nagy része a készpénzre továbbra is egyfajta vésztartalékként tekint, amelyet bizonytalan időben célszerűnek lát magánál tartani 

– tették hozzá.

Káros a gazdaságra

A túl sok készpénz egyébként inkább káros a gazdaság számára Regős Gábor szerint. Ennek egyrészt van egy befektetési oldala, hiszen a készpénz azon részéből, ami nem szükséges a napi tranzakciókhoz, a háztartások vehetnének például állampapírt, így hozamot érhetnének el, ami a mostani inflációs környezetben nem lényegtelen szempont.
A tranzakciók esetében is kérdés, hogy mi a készpénz optimális szintje. E tekintetben bár a készpénz szerepe csökken, de a kisebb vásárlásoknál a banki költségek miatt mégis megmarad – természetesen a bankkártyás fizetés sok szempontból hatékonyabb, de ennek is vannak a vállalkozások számára költségei. A készpénzállomány fenntartásának egyébként egyaránt van költsége a jegybank oldaláról, illetve a háztartások részéről is.

Csökkenthető az állomány?

Az elemző szerint egyrészt a felhalmozási funkcióban mindenképpen hasznos lehet csökkenteni a készpénz szerepét – ez elsősorban pénzügyi tudatosság kérdése. A tranzakcióknál is feltehetően a jelenleginél alacsonyabb (bár nem nulla) készpénzarány az ideális, itt egyrészt a háztartások tudatossága növelhető, másrészt a banki díjak csökkentése is motiválhatná a kereskedőket az átállásra. Ez az egész folyamat hosszú időt vesz igénybe, ösztönözni lehet, de kikényszeríteni nem célszerű.

A jegybank válaszában azt írta: az első negyedévben tapasztalt készpénzállomány-bővülés a regionális nemzetközi trendekkel egyező jelenség, amelyet elsősorban a lakosság háború miatt érzett bizonytalanságérzete táplált, majd március 16-tól a kereslet fokozatosan normalizálódott, így a szituáció jegybanki beavatkozást nem igényel.