Így hat a központi költségvetés áfabevételeire a háború

A rekordmértékű, 751 milliárd forintos áfabevételt hozó január után lassult az emelkedés üteme, bár a 213 milliárdos februári eredmény még így is 20 százalékkal magasabb a tavalyinál. 

A központi költségvetés statisztikájában márciusban jelenhet meg a februári szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj és a 20 százalékkal megemelt minimálbér, míg a kiskereskedelem adatain már februárban is látszott, hiszen a szektor forgalma 9,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mértet.

Az áfa esetén fontos, hogy a fizetés mindig utólagosan történik, vagyis a havi adóbevallást alapul véve a februári adatok még a januári forgalom után fizetendő és levonható áfa egyenlegét tükrözik, emiatt itt nem is lehetett nagymértékű növekedésre számítani. Ráadásul a kormányzati transzferek és a magasabb bérek természetesen nem egy az egyben a kiskereskedelemben csapódnak le

– jelentette ki a VG-nek Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője. Hozzátette, összességében nem érdemes egyhavi adatból messzemenő következtetéseket levonni, a hosszabb távú trendeket kell figyelni. 

A szakember szerint a költségvetés az áfabevételek alapján eddig jól áll, ezt a forgalom növekedése és az infláció is támogatja. 

Az orosz–ukrán háború ebből a két tényezőből az inflációt vélhetően tovább növeli, míg a fogyasztást kismértékben visszafoghatja, így várhatóan nem gyakorol erős hatást az áfabevételekre.

Csupán spekulálni lehet ezekből az adatokból Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint, de az biztos, hogy 

a kiskereskedelem növekedése nem feltétlenül vezet az áfabevételek emelkedéséhez. 

Példaként említette, hogy ha más kiskereskedők vagy az éttermek is inkább a multiknál vették meg az árstoppal érintett termékeket, akkor, bár növelik a forgalmat, az áfabevételekre nincsenek hatással, hiszen ők levonhatják az áfa összegét a következő bevallásukban – a jelenség tényét megerősítette lapunknak Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezetője is. Emellett a termékmix is változhat, tehát ha népszerűbbek az 5 százalékos áfakulcs alá tartozó élelmiszerek, mint a 27 százalékosak, akkor hiába nő a forgalom – erre példa lehet az árstoppal védett árú hagyományos tej a növényi tejjel szemben. Az elemző hozzátette, ha a kiskereskedelem növekedése mellett csökken a vendéglátás forgalma, akkor a kettő eredőjeként nem feltétlenül emelkedik az áfabevétel.

Az áfa rendszere hatással van arra, hogy melyik vállalkozásnak mikor kell fizetnie. Ilyen hatás például, hogy bár valóban a kiskereskedelem az, ahol végső soron le nem vonható áfa keletkezik, hiszen magánszemélyek vásárolnak, ettől még a nagykereskedelemben is kell áfát fizetni. Elképzelhető, hogy egy vagy több áruházlánc az árstopra felkészülve tetemes készletet halmozott fel már januárban az érintett termékekből. Ezt az áfát levonhatja a kereskedő, de lehet, hogy ezzel áfa-visszaigénylő pozícióba került, és nem kérte az áfa kiutalását, hanem a túlfizetést elszámolta a márciusi áfabevallásában csökkentő tételként

– mutatott rá Fischer Ádám. Megjegyezte, az ipar is hatással van az áfabevételi számokra, ha a magyar ipar nagyobb összegben szállított Magyarország területén kívülre árut úgy, hogy a visszaigényelhető áfa kiutalását nem minden érintett szereplő kérte, esetleg februárban kérte vagy kapta meg.