Még nem érte el a csúcsot az áremelkedés

Tovább gyorsulhatott a fogyasztói árak emelkedése márciusban, legalábbis erre következtetnek a VG-nek nyilatkozó elemzők. Lapunk elemzői konszenzusa a februári inflációra 8,2 százalékos emelkedést prognosztizált , a valós áremelkedés pedig 8,3 százalék lett. Márciusban viszont tovább nőtt az infláció az előrejelzés szerint, a VG konszenzusán összesítve már 8,7 százalékos áremelkedést jósolnak az elemzők. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közli a márciusra vonatkozó inflációs adatokat. 
Az elemzők tovább növelték az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzésüket is, amely alapján így már 9,1 százalékos inflációt prognosztizálnak 2022-re a korábbi 7,8 helyett, és a 2023-as, 4,6-es inflációs várakozást is 6 százalékra növelték. Nagyot gyorsult a maginfláció és az adószűrt maginfláció is. Mindkét érték 8,7 százalékon alakult márciusban a konszenzus szerint.

Az élelmiszerek drágulhattak nagyon

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) március végén megjelent Inflációs jelentésében az áll, hogy a várható inflációs pálya a geopolitikai és piaci feszültségek mértékétől és fennmaradásuk hosszától függ. A jegybank 2022-re 7,5–9,8 százalék közötti inflációt jósol. A külső hatások következtében az infláció 8 százalék felett marad, majd várhatóan az első fél évben kedvezőtlenebb esetben 10 százalék fölé is emelkedhet. Az áralakulást ugyanakkor befolyásolja az üzemanyagárakra bevezetett árplafon és az élelmiszerárstop időtartama és kifutása is. 

Erre utalt a VG-nek Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója is, aki szerint a kérdésben mindenképpen lépnie kell majd a kormánynak, de arról még nincsenek információk, hogy ez a felszabadítás egy csapásra vagy fokozatosan fog történni. 

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője kiemelte: az árstopok egy lépésben történő elengedése drasztikus inflációs megugrást hozhatna, így egyelőre a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy fokozatos, lépcsőzetes változással térhetnek vissza ezek a termékek és szolgáltatások a piaci árazáshoz.
„Ami a monetáris politikát illeti, a beérkező friss inflációs adat aligha változtat majd a jegybank gazdaságpolitikai hozzáállásán, amely eddig is az infláció letörésére koncentrált. Az esetlegesen felfelé mutató meglepetés az inflációban csak tovább erősítené azon várakozásomat, hogy a jegybank akár 8 százalék fölé is emelheti az egyhetes betéti kamatot és az alapkamatot az idei év folyamán” – hangsúlyozta ki a VG-nek Virovácz Péter, aki szerint az árbefagyasztás ellenére is igen erőteljes volt az élelmiszerek inflációja, és erre a forint február végi, március eleji drasztikus gyengülése is rátett egy lapáttal.

Még messze van a csúcs

Sajnos a március még nem hozza el az inflációs csúcsot, a háború direkt és indirekt hatásai erőteljesen inflációnövelő hatással bírnak. A csúcsot egy elnyújtott platózás követheti, hónapokig rendkívül magas szinten ragad az infláció

– összegezte Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője. 
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője szerint az eurózónából érkező inflációs adatok alapján nem számíthatunk még a magyar infláció lassulására, bár olyan mértékű gyorsulásra sem, mint az az eurózónában történt. Az élelmiszerek drágulása felfelé húzza a magyar inflációt is, így az előző havinál kismértékben gyorsabb áremelkedésre számíthatunk. A magyar infláció mérséklésében az energia hatósági ára mellett nagy szerepe van a benzin ársapkájának is, ezek nélkül a magyar mutató 10 százalék fölött lenne. A márciusi adatokban az orosz–ukrán háború hatásai már kismértékben látszani fognak.

Beláthatatlan következmények

A Takarékbank–MKB elemzői a VG-nek küldött válaszukban azt írták: szinte minden téren tovább gyorsult az infláció, a még nagyobb iramtól a bevezetett árplafonok mentették meg. 
„A háború teljesen átírta az inflációs kilátásokat, ráadásul még nincs vége, nem tudjuk, hogy mi lesz a kimenetele, mikor lesz vége, s ha vége van, milyen gyorsan oldják fel a szankciókat, ha feloldják, nem tudjuk, hogy a háború után milyen gyorsan állhatnak helyre a beszállítói láncok. Az orosz gázszállítással kapcsolatos kérdéseket továbbra is lebegtetik, így nem tudni, mennyire valós a kockázata annak, hogy leállnak a gázszállítások, ami beláthatatlan következményekkel járna” – írták az elemzők. 
Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője szerint is megsokasodtak a felfelé mutató inflációs kockázatok a háborúval, különösen az élelmiszereknél. 
Magyarország esetében a kívülről érkező költségsokkok mellett további inflációs kockázatot jelent a feszes munkaerőpiac által hajtott bérkiáramlás, a megemelt minimálbér és a fiskális egyenleg terhére felpörgetett szociális transzferek – összegezte az elemző.