Meglepte az elemzőket a márciusi infláció

Az elemzőket is meglepte a vártnál jobb inflációs adat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggel közölte a fogyasztói árak legfrissebb alakulását, ezek szerint márciusban, az egy évvel azelőttihez képest 8,5 százalék volt az áremelkedés. Korábban a VG elemzői is magasabb eredményt, 8,7 százalékot vártak. 

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója azt írta, a márciusi infláció alulmúlta a 9,2 százalékos előzetes várakozásukat. 

„Érdemi növekedésre számítottunk az előző havi adatban az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása és a forint gyengülése miatt. Előrejelzésünk szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, amelynek tetőzését a háborús bizonytalanság okán lehetetlen megjósolni. Az erőteljes bázishatás miatt év közepétől fékeződhet némileg az áremelkedés üteme, ám várakozásaink szerint az év végén még így is bőven az MNB 2-4 százalékos célsávja felett ragadhat”.Az adat csak kismértékben hűtheti a kialakult kamatemelési várakozásokat, mivel a háború miatt kialakult kockázatkerülési hullám alól nem tudja teljesen függetleníteni magát a hazai jegybank sem  – írta Kiss Péter. 

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzőit is meglepte a friss adat. Molnár Dániel makrogazdasági elemző szerint az adat abból a szempontból is kedvező, hogy a külső árnyomás, az eurózóna áremelkedése a vártnál is jobban gyorsult márciusban, 7,5 százalékra. Termékcsoportonként ugyanakkor eltérő folyamatok látszódnak. A megelőző hónaphoz képest az üzemanyagok áremelkedése érdemben lassult, amely az ársapka mellett a magasabb bázisra vezethető vissza, de ugyanígy a bázishatás lassította a dohányáruk áremelkedését is. Az élelmiszerek, szolgáltatások, tartós fogyasztási cikkek áremelkedése ellenben gyorsult. Ezek szintén nem magyar sajátosságok, más uniós országokban is megfigyelhető tendenciák, és elsősorban az energiaárak növekedésére vezethetők vissza, amely beépül minden termék és szolgáltatás árába. Növeli emellett a költségeket a háború okozta bizonytalanság és az ellátási láncok szakadozása is. 

„A több eurózóna országban is látható kétszámjegyű inflációtól a magyar gazdaságot elsősorban a hatósági árak védik, azonban ennek ellenére, ha a konfliktus nem rendeződik rövid időn belül, akkor az infláció további emelkedésére lehet számítani. A vártnál kedvezőbb adat ellenére a jegybanknak tovább kell folytatni szigorítását, amely a forint árfolyam erősítésén keresztül is támogatja az infláció letörését, ugyanakkor az infláció célsávba történő visszatéréséhez elengedhetetlen a nemzetközi környezet, elsősorban az energiapiacok konszolidációja” – tette hozzá Molnár Dániel. 

Oldalazó infláció

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint gyakorlatilag alig találni olyan szolgáltatáscsoportot, ahol ne emelkedett volna az áremelkedés üteme. Ez vélhetően a dráguló energiaszámla, az emelkedő munkaerőköltség és a használati eszközök drágulásának kombinációjaként adódó költségsokk hatása. A szolgáltatók egyre inkább áthárítják a fogyasztókra ezeket, hiszen a kereslet továbbra is élénk.

Előre tekintve a mai adatok fényében legjobb esetben is egy oldalazó inflációra számíthatunk a következő hónapokban. Jelenleg nagyon nehéz meghatározni, hogy pontosan melyik hónapban és milyen szinten tetőzik majd az infláció. Tekintettel arra, hogy legutóbbi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök arra utalt, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az árstop intézkedések fenntarthatóak legyenek, így várhatóan ennek, valamint a mai inflációs adat következtében csökkent a valószínűsége, hogy nyáron kétszámjegyű inflációs mutatót lássunk Magyarországon. Előrejelzésünk szerint az infláció 9 százalék felett tetőzik majd valamikor június-júliusban, még az árstopok esetleges változatlan meghosszabbítása esetében is.

Ami a 2022-es átlagos inflációt illeti, jelenleg nagy valószínűséggel valahol a 8-9 százalékos sávba várható a mutató. Mindezek alapján arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban. Várakozásunk szerint az effektív kamat akár 8-8,25 százalékra is emelkedhet az idei év közepére. Ám ezt mind felfelé, mind lefelé módosíthatja az ukrán háború lefolyása

– összegezte Virovácz Péter. 

Még nem megbecsülhető a háború hatása

„Az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság és a mikro-, kisvállalkozások igénybe vehetik az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak. Igen komoly hatása lehet a búzaárak 50-60%-os elszállásának, aminek a hatása jelenleg kiszámíthatatlan” – húzta alá Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Hozzátette: a következő hónapokban az átárazások miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül bőven meghaladhatná a 10 százalékot.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a magas élelmiszer-infláció továbbá azt is sugallja, hogy az árstopos termékeknél fellépő kedvezőtlen hatást más élelmiszerek árának emelésével próbálják ellensúlyozni. A szakértő kiemelte: a globális piacokon látható az Ukrajnában zajló események miatt továbbra is nagy a bizonytalanság, ezért egyelőre korai pontos előrejelzést adni arra, hogy mikor tetőzhet Magyarországon az infláció. Ez nagyban függ attól is, hogy hatósági árak meddig maradnak érvényben.