Sűrű lesz a nyár a hazai fesztiválpiacon, így tér vissza a Sziget

Kétmilliárd forint veszteséget szenvedett el a Sziget Zrt. az elmúlt két évben, amikor egyetlen rendezvényét sem tudta megtartani a hullámokban visszatérő koronavírus-járvány miatt – összegezte a VG megkeresésére Kádár Tamás cégvezető. Az Európa legjobb nagyfesztiváljaként számon tartott gigarendezvény némileg összemegy az idén, hét helyett hat napig tart, viszont biztos, hogy lesz olyan program, amely az előző két kihagyott év után a szervezőknek, a fellépőknek és a közönségnek egyaránt rendkívül fontos. Miután a legtöbb nagy európai fesztivál elmaradt a pandémia miatt, a kiéhezett közönség hatalmas vehemenciával vásárolja fel a jegyeket és a bérleteket, a Sziget bérletei is jól fogynak, a cégvezető szerint nincs okuk panaszra.

Meglepőnek tűnik, mert a szomszédos országokból számítottak idén több látogatóra, de szinte tűpontosan a korábbi arányok köszönnek vissza, vagyis továbbra is fej fej mellett a holland és az angol küldőpiac a legerősebb. Nem meghatározó, de szemmel látható mennyiség a Szigetre eladott, átlagosan 40 ezer bérlet mellett az a háromezer, amelyet korábban orosz, fehérorosz és ukrán fesztiválozók vásároltak meg. Bizonytalan, hogy az idén mi lesz, ki akar, illetve ki tud eljönni a háború sújtotta térségből, az biztos, hogy sokan szeretnének – árulta el Kádár Tamás.

A Sziget Fesztivál szervező cége a Gourmet Fesztivállal nyitja a szezont május végén, majd a Gyerek Sziget, a soproni Telekom Volt Fesztivál és a zamárdi Balaton Sound következik, idén összesen 25 fesztiválnapot töltenek meg programokkal. Egyelőre korai lenne megítélni, hogy milyen népes közönség előtt játszanak a zenészek, a 2019-ig ismert vásárlási tendenciák most aligha érvényesek – véli a cégvezető. Kádár Tamás szerint a várt jegyértékesítési volumentől nem maradnak el a számaik, de az önköltség nagyságrendje még óriási kérdés, hiszen a fuvarozás és az energia folyamatosan drágul, a fesztiválok műszaki kivitelezési költsége cirka 30 százalékkal már láthatóan megugrott a korábbiakhoz mérten, miközben súlyos gond az alvállalkozók szakemberhiánya,

a rendezvények áramfogyasztása pedig legalább 100 százalékkal kerül majd többe. 

Súlyos teher a magyar szervezőiroda számára a szerződött gázsik euróban és dollárban történő elszámolása, bár – tette hozzá a Sziget Zrt. cégvezetője – a fellépők menedzsmentje felelősen gondolkodik, nem akarja brutális áremelésekkel kivéreztetni a fesztiválszervezőket. A mértéktartóan megemelt fellépti díjak azt jelzik, hogy a zeneiparban érdekeltek hosszú távú együttműködésben és fokozatos regenerálódásban gondolkodnak, mindenki felmérte, hogy az újraindulás első évében nem lehet az elmaradt két év mínuszát megfordítani.

Fontos, hogy a közönség is visszatérjen, ezért a jegyek és bérletek árát is óvatosan alakítják, a Sziget Fesztivál például még mindig feleannyiba kerül, mint az átlagos nyugat-európai nagyrendezvények.

Okos megoldásnak az tűnt, hogy nem a jegy árát emelték meg, hanem a rendezvény időtartamát szűkítették: például a Balaton Sound – a település vezetőivel létrejött konszenzus eredményeként – nem tart vasárnapig, hanem az idén már szombaton véget ér. 

Az újraindulást a legnagyobb fesztivál szervezői esetében is szó szerint kell érteni, mert a bevétel és támogatás nélkül túlélt két év után nemcsak a kasszát, hanem az alapcsapatot is fel kell tölteni.