VG Podcast: Lassan kinőheti a kereteit a magyar filmipar

A Variety.com amerikai filmes szakportál nem rég publikált cikkében azt írja, hogy Európában Magyarország számít a legnagyobb filmes műhelynek. Ezen a téren csak az Egyesült Királyság előzi meg hazánkat.

A magyar filmtörvény olyan adózási és adminisztrációs könnyítéseket biztosít az itt készülő filmeknek, ami már 15 éve a kontinens legvonzóbb gyártó országává teszi Magyarországot. Ez alatt az idő alatt pedig a stúdiók és az alkotók meg is szerették hazánkat, a sztároknak már megvannak a bejáratott szórakozási és szabadidős helyeik, a stábok pedig már ismerik az itteni magasan képzett és angolul jól beszélő szakembereket.

Ez a siker viszont hatalmas felelősség is az ország számára, hiszen a magas elvárásoknak meg is kell tudni felelni. A folyamatosan érkező stúdióknak már versenyezniük kell a magyar stúdiókért és helyszínekért, ahol dolgozhatnak, illetve a munkaerő is egy hatalmas kockázat. A Lumiere Filmiskola egyik alapítója, Salamon András elmondta, hogy a nyugati produkciók megkövetelik a megszokott magas színvonalat, viszont egyre több a munka a munkaerő pedig lassan igazodik ehhez. Ezzel együtt a magyar filmek is egyre nagyobb csapattal készülnek, hiszen a hollywoodi filmeken edződött magyar szakemberek megszoktak egy olyan színvonalat, amit elvárnak a hazai produkcióknál is. Rajna Gábor, a Saul fia Oscar-díjas film producere arról beszélt, hogy egy indulóban lévő hazai filmnél az előkészületi munkánál minden pozícióra rengeteg telefont kell megejteni, mire lesz olyan szakember, akinek van szabad kapacitása. 

Ez a hatalmas kereslet a munkaerő iránt pedig a béreket is feltornázta. Az itteni fizetések a filmes szervízmunkákért ugyan még nem érik el a tengeren túli szintet, de folyamatosan felzárkóznak ahhoz.

Mindezt úgy, hogy a magyar filmek gyakorlatilag nem tudnak megtérülni, hiszen a hazai szinten hatalmas, több minimum 400 millió forintos költségvetéshez egy világviszonylatban kicsi felvevőpiac társul.

Jelenleg a legdrágább magyar film a 2017-es Kincsem, ami nagyjából 2-3 milliárd forintból forgott és kevesebb mint 600 millió forintot hozott a konyhára. Ebből tisztán látszik, hogy egy magyar film nem a megtérülésért, hanem a kultúra fejlődéséért készül. 

A szakemberek úgy látják, hogy több képzésre van szükség, ahol a fiatalok, vagy pálya elhagyók kitanulhatják a filmes gyártási munkákat. Szinte nincs olyan szakma, amit egy filmforgatás ne tudna alkalmazni, pusztán csak az alapokat kell hozzátenni egy már amúgy meglévő tudáshoz. 

Salamon András és Rajna Gábor szerint egy a piacra frissen belépő szakember néhány hét alatt már egy készülő film munkálatain dolgozik, méghozzá kifejezetten jó fizetésért.