Mi áll az idén a távközlési világnap fókuszában, és mik a legfontosabb üzenetei?
A távközlési világnap talán örök érvényű, legfontosabb üzenete a fejlődés. Egy olyan dinamikusan fejlődő és nagy léptékben modernizálódó területről van szó, amely mindenkinek egyértelműen azt közvetíti, hogy innovatívnak, naprakésznek kell lenni, és nem csupán a technológiában, szakmai megoldásokban kell folyamatosan előrehaladnunk, hanem az ezek előfeltételét képező szaktudást, szakmai környezetet – annak minden részletével együtt – is tudnunk kell biztosítani a megfelelő eredmények és sikerek eléréséhez. Az idei világnap hangsúlyos témája a zöldtávközlési szektor előmozdítása és az űrtávközlés. Mindkét téma nagyon sok lehetőséget és kihívást rejt a tágan értelmezett nemzetközi és a hazai szakmai élet, a szakemberek, de a Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) számára is. Nagy előrelépés, hogy a zöldfejlesztések kiemelt figyelmet kapnak napjainkban már a közszférában is, az űrtávközlést pedig Magyarországon is egyre nagyobb várakozás és figyelem övezi. Az NMHH ebben a dinamikus és nagyon fontos térben pozicionálja magát, hogy a törvény által számára kijelölt közfeladatok keretein belül az érdeklődő állampolgárok számára elő tudja mozdítani e szektor fejlődését, versenyképességének növelését és természetesen a hírközlés, távközlés és média világában való eligazodást.
Hogyan indul a távközlés zöldítése, és mi lesz ebben az NMHH szerepe?
A zöldmegoldások előnyben részesítése, a klímavédelmi szempontok lehetőség szerinti érvényre juttatása ma már nemcsak elvárás, hanem közös felelősségünk is, így a mindennapi munkavégzésünk során mi is igyekszünk a környezettudatos megoldások felé haladni, és támogatni azokat fejlesztéseket, kutatásokat és együttműködéseket, amelyek megfelelnek ezeknek a szempontoknak. A hírközlési szolgáltatások forgalomnövekedését megalapozó hálózatépítéssel kapcsolatos hatósági tevékenység például számos lehetőséget nyújt a környezettudatos megoldások támogatására. E célhoz az építőmérnöki munkák koordinációjának és a közös hálózathasználatnak az ösztönzése önmagában is hozzájárul, ahogyan a hálózattípusok objektív kritériumokon (úgymint energiahatékonyság, károsanyag-felhasználás) alapuló előnyben részesítése is. A bővülő szakmai és tudományos együttműködések ösztönzik a piaci a közszféra szereplőit is, minket pedig a hatóságnál arra sarkallnak, hogy hosszú távú célként a magunk számára is megfogalmazzunk klímasemleges innovációs megoldásokat a saját feladatainkra vetítve. Támogatjuk a modern, alacsony energiafelhasználású technológiákat, emellett számos olyan programot hirdettünk, amely javíthatja a hazai lakossági és felhasználói szokásokat: elindítottuk például a korszerűtlen, elavult mobiltelefonok cseréjét, a 2020-as mobilsáv-értékesítéskor pedig frekvenciakedvezményt kapott az a szolgáltató, amely vállalta, hogy 5G-s rendszereket épít ki az elnyert sávokon. Sok hasonló programunk és tervünk van.
A 3G lekapcsolása milyen feladatokat ró a hatóságra? Mi a lekapcsolás legnagyobb haszna?
A hatóság egyik kiemelt programja a ma már korszerűtlen, elavult mobilkészülékek cseréje, és hogy a lakossági felhasználókat anyagilag támogassa régi eszközeik modernebbre cserélésében. Ez azért is fontos, mert a hazai szolgáltatók ez év májusától folyamatosan megszüntetik a korszerűtlen és lassúbb adatátvitelt nyújtó 3G-hálózatukat, hogy ne „foglalják a helyet”, a frekvenciát a fejlettebb 4G- és 5G-hálózatok elől. Az NMHH mobilkészülék-csereprogramja február 14-én kezdődött a 3G-s telefonok cseréjével, májustól ezek mellett már a 2G-s készülékek cseréjére is igénybe vehető a 20 ezer forintos támogatás 4G- vagy 5G-képes telefon vásárlása esetén. Erre már 2500 előregisztráció érkezett, összesen pedig több mint 9500 régi készülék cseréjét támogattuk.
Milyen változásokat hozhat a szektor életében az űrtávközlés, és ebben az NMHH milyen szerepet szán magának?
Tapasztalataim szerint az űrtávközlés a legtöbbünknek távoli, megfoghatatlan dolognak tűnhet, ugyanakkor a mindennapi életünk nem lenne ugyanaz, ha a világűrben, a Föld körül nem keringene több ezer műhold. E műholdak pályapozíciójának kiosztása, koordinációja, illetve a kommunikációjukra használt rádiófrekvenciás spektrum felosztása, kijelölése és összehangolása tartozik az űrtávközlés területéhez. Hatóságunk – természetesen jogszabályban rögzített módon – nemzetközi szinten koordinálja és engedélyezi a frekvenciahasználatot, a földi állomások létesítését és az általuk használt frekvenciát. Hazai szinten is egyre nagyobb figyelem jut az űrtevékenységre, ezt jól tükrözi a kormány által tavaly elfogadott űrstratégia. Ehhez kapcsolódóan alapvető igény, hogy megszülessen egy átfogó szabályozás és jogszabályi környezet az űrtevékenység szabályairól, különös figyelemmel az engedélyezési kérdésekre. E szabályozási környezet megteremtése vagy a részletesebb kidolgozása az NMHH számára is fontos. És ezek még csak a szűken vett szakmai és szabályozási kérdések. A hatóság elnökeként és részben egyetemi emberként is nagyon fontosnak tartom a kutatások, tudományos együttműködések ösztönzését, a tehetségek kiemelését. Hatóságunk együttműködésével készül például az ötödik magyar műhold a Budapesti Műszaki Egyetemen, illetve segítjük, ösztönözzük az egyetem rakétafejlesztéssel foglalkozó hallgatóit is, akik az idén egy rangos versenyen mérettetik meg magukat Portugáliában. Az űrszektor a jövő egyik kiemelt iparága, érdemes komolyan venni és fejleszteni.
A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabály (EMFA) az Európai Bizottság tervei szerint olyan online platformokat is érintene, mint a közösségi hálózatok és a videómegosztó oldalak. Eddig mi tudható a készülő jogszabályról, és azt milyennek ítéli az NMHH?
Még nem sok minden tudható, mivel az EMFA konzultációs fázisban van, így a tervezett szabályozás kereteit sem ismerjük. Az eddigi információk alapján a szabályozás nem a közösségi média vagy más online platformok problémájára fókuszál, hanem a nemzeti hatáskörbe tartozó média- és reklámszabályozási kérdéseket harmonizálná. A hatóság akkor támogatja az EMFA megalkotását, ha az csak az alapvető közös szabályokat és a garanciális feltételeket rögzíti. A sajtószabadsággal kapcsolatos részletszabályok megalkotása a tagállamok feladata kell hogy legyen. Az uniós jogalkotási hatáskör nem terjeszthető ki a teljes médiarendszerre, mert az kizárólagos tagállami hatásköröket sérthet. Ezenkívül az önálló nemzeti szabályozást az eltérő kulturális hagyományok, a jogrendszerek és a médiapiacok sajátosságai is indokolják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.