Akkumulátorgyártó nagyhatalommá válik Magyarország

Jókora felfutásra lehet képes a magyar ipar, ha egyszer és mindenkorra megoldódnak az ellátási láncok zavarai, valamint megszűnik a világgazdaságot uraló bizonytalanság – az elmúlt időszak beruházásai alapján legalábbis erre lehet következtetni. A konvergenciaprogram szerint ugyanis a 2020 eleje óta elindított nagyvállalati fejlesztések révén kiépülő többletkapacitások éves szinten mintegy 13–22 ezer milliárd forinttal emelhetik meg a magyar exportteljesítményt, ami a jelenlegi éves árukivitel nagyságrendileg 27–45 százaléka. Ez akkora érték, hogy összességében ezek a beruházások az elkövetkező években 13–18 százalékpontos GDP-többletet generálhatnak.

Ami külön jó hír, hogy olyan, nagy jövő előtt álló iparágakba érkeznek ezek fejlesztések, mint például az elektromobilitás. Tavaly az akkumulátorgyártás a beruházási érték több mint felét adta (51,9 százalékát), ezt követte csak a járműipar, amely ezúttal a második legtöbb új külföldi forrást vonzotta be (12,5), harmadik helyen pedig az élelmiszeripar szerepelt (11,1). Mindenesetre Magyarország néhány év múlva valóságos akkumulátorgyártó nagyhatalom lesz, ha felépül az SK Innovation iváncsai gyára és a Samsung minden termelőegysége működésbe lép: a kormány várakozásai szerint 2025-re Európában Németország (43,5 százalékos részesedés) után a második legnagyobb kapacitással (17) fogunk rendelkezni, megelőzve Lengyelországot, Franciaországot és Svédországot. 

A konvergenciaprogram azonban azt is megállapítja, hogy ugyan az elkövetkező negyedévek során várható a koronavírus-járvány kitörését követően bejelentett vállalati fejlesztések felfutása, ám a geopolitikai feszültségek eszkalálódásával összefüggésben „fennáll a kockázata annak, hogy a bizonytalanabbá váló kilátások és az ellátási láncok akadozása közepette egyes projektek megvalósítása a tervezettnél hosszabb időt vehet igénybe, valamint rövid távon átmenetileg kevesebb beruházási döntés születik”.

„Abban reménykedünk, hogy a második fél évben már enyhülhet a csiphiány, bár az újabb és újabb negatív hírek miatt ma nagyon nehéz bármit is előre jelezni” – mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A szakember szerint nagyon jó időszak elé nézhet a magyar ipar, de ehhez tényleg az kell, hogy ne húzódjon el a háború, illetve hogy ne okozzon túl nagy visszaesést az infláció emelkedése, ami miatt az európai háztartások biztosan visszafogják a fogyasztásukat. Ezzel együtt az idei évet nagyon jól indította a hazai ipar, amely negyedéves alapon 4 százalékkal nőtt, önmagában ez a teljesítmény nagyjából 0,8 százalékpontot ad hozzá a GDP-hez. 

Ugyanakkor a kockázatok sokasága miatt nem könnyű az egész évre vonatkozó kitekintést adni, ezért középutas módon 5–6 százalékos növekedésre számítanak, amiben vannak lefelé ható kockázatok, mint a beszállítói problémák vagy a lanyhuló külső kereslet, de vannak felfelé mutatók is. Szerinte ugyanis, ha megoldódnak ezek a kihívások, hatalmas robbanás jöhet a termelésben, a volumennövekedés emiatt akár 8–10 százalékos is lehet. Jövőre is 5–6 százalékos növekedési ütemet jósol az elemző, ami a kapacitásnövelő fejlesztéseknek köszönhetően tartósan fennmaradhat. Mindez pedig azért is lenne lényeges, mert ezzel az ipar – amelynek teljesítménye az elmúlt öt évben elég hektikus képet mutatott – stabil támaszt adhatna a hazai GDP-nek. Suppan Gergely szerint nehéz megsaccolni, hogy az említett beruházások középtávon mennyivel növelik meg a reál-GDP-t, de ha valóban úgy lenne, ahogy a konvergenciaprogramban is szerepel, akkor nemcsak 4, hanem 5–6 százalékkal növekedhetnénk évente.