Az ukrán elzárás ellenére is biztosított Magyarország gázellátása

Hiába kapcsolta le szerdán az orosz tranzitgázt Ukrajna a keleti hálózaton vis maiorra hivatkozva, ez nem befolyásolja Magyarország ellátásbiztonságát – ez olvasható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), valamint az FGSZ Földgázszállító Zrt. adataiból. Az utóbbi térképe alapján szerdán mind a négy stabil útvonalon érkezett be gáz a mosonmagyaróvári, a balassagyarmati, a drávaszerdahelyi és a kiskundorozsmai határpontokra, óránként összesen 1443,094 köbméter. 

A beregszászi adat ugyan nem áll rendelkezésre, ám ez a háború kitörése óta így van, az ukránok stratégiai okokból nem közlik az aktuális számokat. A MEKH legfrissebb, márciusi földgázpiaci riportját vizsgálva viszont az derül ki, hogy az ukrán statisztika kevésbé lényeges, hiszen az onnan érkező vezeték csupán 0,61 százalékos importkapacitással működik. Ahogyan infografikánkon is látható, ez messze a legalacsonyabb érték a szomszédos országok közül (leszámítva természetesen Szlovéniát, ahonnan nem érkezik földgáz).

A tavaly ősszel kötött új magyar–orosz hosszú távú földgázvásárlási szerződésben rögzített, évi 4,5 milliárd köbméterből 3,5 milliárd köbméter jut a szerbiai és egymilliárd az ausztriai leszállítási pontra. Magyarországra elvben orosztól eltérő forrásból is érkezhet földgáz, meg is van hozzá az infrastruktúra. Most is jön gáz Horvátország és Szlovákia felől, idővel pedig nagyobb mennyiség remélhető Románia irányából. Pillanatnyilag azonban megfelelő kínálat és számottevő szabad LNG-importkapacitás híján nincs mód érdemi nagyságú alternatív többletbeszerzésre.

Az ukránok által lekapcsolt vezeték egyébként az országon belül Európába tartó tranzit harmadáért felelős, ám egyrészt a fűtési szezont követően aligha jelentene azonnali feszültséget a kimaradás, másrészt Oroszország az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy a földgázexportját minél kevésbé tudja befolyásolni a szomszédos állam. A MEKH adatai szerint az orosz földgázforrások egyre kisebb volumene érinti Ukrajnát, míg 2019-ben havonta 72 terawattórás adatot mértek, addig idén csupán 31-et.

Oroszország termeli meg az Európai Unióban felhasznált földgáznak több mint a 40 százalékát, és egyelőre nem áll rendelkezésre elég nem orosz eredetű vezetékes földgáz, és nem épült ki megfelelő mennyiség az LNG visszagázosítását szolgáló terminálból sem. Magyarország felkészült egy esetleges földgázellátási zavar kezelésére. Horváth Péter János, a MEKH elnöke a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedben Szlovénia kivételével minden szomszédos ország felé kiépültek a kétirányú földgázszállító vezetékek. Emellett biztosított a magyar–szerb interkonnektor kétirányú működése, ami hozzáférést enged a délkelet-európai földgázhálózatokhoz. A forrásdiverzifikáció szempontjából pedig az elmúlt évek legfontosabb fejleménye a krki úszó LNG-terminál üzembeállítása volt.

A MEKH egyébként épp szerdán közölte, hogy nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata alapján az év negyedik hónapjában is Magyarországon voltak a legalacsonyabb energiaárak az EU-ban. A lakossági fogyasztók átlagárait vizsgálva például megállapították, hogy míg Budapesten 2,79 eurócentet fizettek kilowattóránként, addig Amszterdamban 30,76-ot, Bécsben 24,50-ot, Stockholmban pedig 22,86-ot. Az uniós tagállamok fővárosaiban fizetendő lakossági földgázárak átlaga áprilisban 12,69 eurócent volt kilowattóránként, az év első hónapjának áraihoz viszonyítva Londonban csaknem 90 százalékkal, Bécsben 40 százalékkal, Rómában közel negyedével növekedett a lakossági földgáz ára.