Boros Imre: ha több a pénz, többet kellene a közösbe is beletenni

Főként az energetikai és a bankszektor, valamint a kiskereskedelmi ágazat szereplői tesznek szert extraprofitra Boros Imre szerint. A közgazdász annak kapcsán nyilatkozott, hogy a kormány szerdai döntése alapján bizonyos nagy cégeknek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét.

A Magyar Nemzet oldalán megjelent cikk szerint Boros Imre arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi turbulens helyzet, amikor az egészségesnél magasabb az infláció, mindig a nagy tőkestruktúráknak kedvez. Ezek fölözik le az inflációs hasznot: a munkajövedelmek kárára, a profitjövedelmek hasznára válhat a helyzet – mondta a közgazdász.

Boros Imre elsőként két olyan ágazatot említett, ahol a jelenlegi gazdasági környezet komoly profitot eredményez:

ez az energia- és a bankszektor.

Utóbbi kapcsán hozzátette, hogy miközben a hitelek kamatai gyorsan növekednek, a betéti kamatok továbbra is alacsonyak.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az extraprofitra kivetett adót mint gazdaságpolitikai eszközt már kipróbálta a kormányzat 2010-ben, és az intézkedés hatékonynak bizonyult. Ekkor a balliberális hangadók arról beszéltek, hogy az intézkedés hatására "kivonulnak innen a multik", ám a történet vége nem ez lett, hanem az, hogy kiderült: lehet velük normális megállapodást kötni.

Ha több a pénz, többet kellene a közösbe is beadni

– foglalta össze röviden Boros az extraprofitot sújtó adó mögött meghúzódó elvről.

További ilyen, extrahaszonnal rendelkező szektor a kiskereskedelem, amelynek jelentős része ma is külföldi kézben van.

Arra a kérdésére, hogy kivethetnek-e extraprofitadót azon cégekre is, amelyekben az állam is tulajdonos, Boros Imre határozott igennel felelt. Példaként pedig a Molt és az OTP-t hozta fel.

Egyiket sem kell dédelgetni, ez a két magyar multi jelentős forrása lehet a többlet-adóbevételnek

– zárta gondolatait a közgazdász.