GDP-ben mérhető hatást jelentenek az egyetemi innovációk

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a hazai kutatás, fejlesztés és innováció (KFI) egyik zászlóshajója, műhelyeiben folyamatosan hat-nyolc KFI projekt zajlik – mondta a VG-nek Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatója. 

Számok önmagukért beszélnek

Az elmúlt években átlagosan 10-12 millió forintot költött az ELTE iparjogvédelmi oltalmazásra. Az egyetem évente átlagosan három új szellemi alkotásra vonatkozó hasznosítási szerződést köt külső partnerrel és négy új elsőbbségi szabadalmi bejelentést nyújt be, szellemi alkotás portfóliójuk 40-45-re tehető – tette hozzá az igazgató. 

Jelenleg 17 olyan szabadalomcsaládja van az ELTE-nek, ahol a jogi oltalom már biztosított, de a szabadalmi eljárás még folyamatban van. Ezeknek a projekteknek a létrejöttében nagy szerepe van annak, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) koordinálásával 2020 végén tizennyolc, a nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerületen tudáscentrumokat alakítottak ki. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium az ELTE-n jött létre, az ötéves program koordinátora lett a felsőoktatási intézmény, de konzorcium partnerként csatlakozott az intézményhez a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem és a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány is. 

A Nemzeti Laboratóriumokban olyan tudományos és innovációs csomópontok kialakítása a cél, amelyek világméretű kihívásokra adnak válaszokat és nemzetközi szinten is elismertekké válnak. A laborok hálózatát 14 milliárd forintból indították el, a következő években pedig összesen 90 milliárd forinttal támogatják.

Négy fő kutatási-fejlesztési területre koncentrálnak: az ipar és digitalizáció, a társadalom, az egészség, valamint a biztonságos társadalom és környezetre. A 18 projektben többek között az autonóm rendszerek, az éghajlatváltozás, a mesterséges intelligencia és a virológia témaköreivel is foglalkoznak.

Az ELTE-n létrejött labor öt év alatt 1,5 milliárd forint fejlesztési forrásból gazdálkodik, amiből az ELTE KFI projektjeire 600 millió forint jut – tette hozzá Magyar Dániel. 

GDP-ben mérhető hatás

Nagyon sok olyan program indult el, amelyek GDP-ben mérhető hatást hozhatnak a társadalom innováció területén. Példaként említett egy a múzeumpedagógia területén indul fejlesztést, amivel a múzeumok látogatottsága növelhető. De az egyetem kutatói a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájával közösen létrehoztak egy olyan ingyenesen elérhető applikációt, ami a mestersége intelligencia (MI) segítségével 16 különböző bőrelváltozást felismer, legyen szó akár melanomáról, szemölcsről, festéksejtes anyajegyről vagy más bőrproblémáról. 

2018 eleje óta fejlesztjük a detektáló és osztályozó applikációt 

- mondta a VG-nek Ulbert Attila, az ELTE Informatikai Kar volt kutatója, az Ericsson rendszermenedzsere. Ami azért jelenthet áttörést, mert Magyarországon tíz év alatt másfélszeresére nőtt a melanomás esetek száma, és ez a növekedés az összes rosszindulatú daganatét megelőzi. Évente átlagosan 2300 új melanomás és több mint 15 ezer basaliomás esetet regisztrálnak. 

Cél, hogy minél többet használják az appot

A melanoma a bőrrák három leggyakoribb formája közül a legveszélyesebb, az ötéves túlélési arány súlyosabb esetekben 20 százalék körül van, azonban tökéletesen gyógyítható, ha időben felismerik és kezelik. Az Emdee Bőr alkalmazás mobilon és webes felületen is használható – mondta Kecskeméti Tibor, a GoTo vezető termékfejlesztési menedzsere, a mesterséges intelligenciával támogatott orvosi diagnosztikával foglalkozó cég társalapítója. 

Kiemelte: hogy 15 véletlenszerűen kiválasztott bőrprobléma esetén a mesterséges intelligenciát használó applikáció 15 pontot ért el, amikor pedig orvos diagnosztizálta az elváltozást 15-ből 11 esetben adott pontos diagnózis.