A kormány a növekvő bizonytalanság és a brüsszeli olajembargós tervek dacára sem számít érdemi lendületvesztésre a gazdaságban. Az április végén az Európai Bizottságnak kiküldött konvergenciaprogramban meglehetősen optimista forgatókönyvet vázolt fel a következő évekre, a 2025-ig terjedő időszakban 4 százalékot konstans meghaladó GDP-bővülést jósol.
Márpedig ilyen erőteljes növekedéssel sem az uniós, sem a térségbeli országok nem számolnak.
A VG gyűjtéséből az derül ki, hogy még az elmúlt időszakban erőteljes felzárkózást mutató Lengyelország sem vár kiugró teljesítményt: a tavalyi 5,8 százalék után idén a lengyel bruttó hazai termék 3,8 százalékkal lehet nagyobb, jövőre és az azt követő években is csak 3-3,2 százalékkal bővülhet. A szlovák gazdaság helyreállása a jelek szerint egyre inkább kitolódik, északi szomszédunk a 2021-es 3 százalék után idén mindössze 2,1 százalékkal növekedhet, várhatóan 2023-ban vehet lendületet. A szlovák kormány jövőre 5,3 százalékos GDP-növekedést vár.
A balti államoknál pedig, amilyen gyorsan tudtak elrugaszkodni a 2008–2009-es válság után, most olyan vontatott lesz a kilábalás: Észtországban idén 1 százalékos recesszió jöhet, ami jövőre is mindössze 1,2 százalékra „gyorsulhat”. De Lettországban és Litvániában sem sokkal jobb a helyzet, előbbiben 2,1 százalék, utóbbiban 1,6 százalékkal emelkedhet a GDP az idei évben.
Hiába volt egy koronavírus-járvány, és hiába van most itt egy háború, a magyar munkaerőpiac a teljes foglalkoztatottság körüli szinten áll, a munkaerőhiány és a kormányzati bérintézkedések folyamatosan hajtják fel a kereseteket
– magyarázta a hazai növekedés forrásait a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember szerint a kormány által felvázolt makropálya mögött az is húzódik, hogy a kabinet a Brüsszellel fennálló vita ellenére továbbra is arra számít, hogy rendben meg fognak érkezni az uniós források.
A helyreállítási alap felhasználásáról 2023 végéig dönteni kellene, tehát ezek a pénzek nagy valószínűséggel 2023-ban és 2024-ben támogatnák meg a gazdasági növekedést.
Ugyancsak segítené a gazdaságot a kínálati problémák megszűnése, valamint az energiapiac helyzetének javulása, amelyekkel az exportkapacitások is bekapcsolódhatnak a növekedésbe. „Alapvetően ezek húzódnak meg a 4 százalékos makropálya mögött, ami nem egy valóságtól elrugaszkodott elképzelés, bár látva az elmúlt két év eseményeit, gyakorlatilag lehetetlen megjósolni, hogy mi lesz az év második felében, nemhogy jövőre” – mutatott rá az ING Bank elemzője, aki ezzel együtt úgy látja, idén 4 százaléknál sokkal magasabb lesz a GDP bővülése, jövőre a bázishatások miatt kisebb lehet a dinamika, de a következő években átlagban összejöhet a 4 százalékos ütem.
Virovácz Péter ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a mostani helyzetben „felzárkózást nem érdemes kergetni”, szerinte nem a kanyarban előzés időszaka van, sokkal fontosabb a költségvetési és külső egyensúlyi helyzet visszaállítása, vagy az infláció letörése. „Csak olyan intézkedések jöhetne szóba, amelyek a fenntartható felzárkózást támogatják és összhangban vannak az energetikai függetlenedéssel, illetve a klímavédelmi célokkal” – hangsúlyozta az ING Bank elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.