Infláció alá csúszhat a lakásáremelkedés mértéke

A fővárosi agglomeráció és a Pest megyei családi házak könyvelhették el a magyarországi lakáspiac legnagyobb növekedését tavaly.  Mindeközben az egész évben megfigyelhető áremelkedés hatására a IV. negyedévben a magyarországi lakásárindex érte el európai összehasonlításban, 2015-höz mérve a legmagasabb, 216,8 százalékos értéket. Hasonló, 200,6 százalékos lakásárindex jellemezte Csehországot is, ahol éves szinten a legnagyobb arányú, 26 százalékos áremelkedést regisztrálták - jelezte az OTP Ingatlanpont elemzésében.

Az új lakások átlagos ára országosan 44,6 millió, míg a fővárosban 53 millió forint volt, az adásvételek legnagyobb arányban továbbra is Budapesten realizálódtak, míg a megyeszékhelyeken értékesítették az újépítésű lakások közel negyedét.

Mint kiemelték, az előzetes adatok alapján a főváros agglomerációjában a használt lakások átlagos ára 31 százalékkal növekedett 2020-hoz képest, míg a családi házak átlagára Pest megyében 41 százalékkal emelkedett.

Mindezek alapján minden szempontból túlszárnyalta az előzetes várakozásokat a tavalyi év, amit a forgalom bővülése mellett dinamikus áremelkedés jellemzett a KSH és az MNB legfrissebb, 2021. IV. negyedévét is feldolgozó lakásárindexei szerint. A közölt statisztikák eltérő módszertanon alapulnak, és egyelőre előzetesek, az újabb forgalmi adatok feldolgozásával változhatnak –  jelezte az OTP Ingatlanpont, emlékeztetve, hogy a KSH adatai alapján 2021 teljes évben az adásvételek száma 19 százalékkal növekedett a 2020-as, hasonló feldolgozottsághoz képest, ami a 2018-as forgalmi csúcstól még elmarad, de a járványidőszakot megelőző, 2019-es év adatait már közel 4 százalékkal meghaladja. 

Éves szinten 2021-ben a használt lakások forgalma 18 százalékkal bővült, míg az új lakásokból 32 százalékkal többet adtak el.

„A megszokottnál korábban és nagyobb lendülettel éledt tavaly az ingatlanpiac, amiben meghatározó szerepe volt a 2021. januártól elérhető, kibővített otthonteremtési támogatásoknak. A forgalom és áremelkedés szempontjából kifejezetten erős első és második negyedév után a harmadik negyedévben már érezhetőek voltak a romló kamatkörnyezet jelei, majd az év végéhez közeledve a Zöld Otthon program elindulása adott újabb lökést, ami viszont csak az újépítések egy bizonyos szegmensét érintette, így hatása az összforgalomban kevésbé érhető tetten” – mondta Valkó Dávid az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. 

Nem csak a forgalom bővült 2020-hoz képest, hanem az új és használt ingatlanok árváltozása is ismét együtt mozgott a tavalyi évben. 

Év végére a használt lakások ára 21 százalékkal, míg az újépítéseké 22 százalékkal volt magasabb 2020. IV. negyedévének szintjénél. Ez a használt lakások esetében a KSH által eddig regisztrált legmagasabb éves áremelkedés, az új lakások esetében pedig mindössze 1 százalékponttal marad el a 2017-es rekordtól. 

A KSH adatai alapján a használt lakások esetében 2021-ben minden magyarországi településkategóriában növekedett a forgalom, azonban a községek korábban dinamikus bővülése valamelyest lelassult és a városok üteménél alacsonyabb mértékben nőtt a tranzakciószám. A leglátványosabb növekedést Budapesten regisztrálták, ahol a forgalom éves szinten 17 százalékkal haladta meg a 2019-es értéket, igaz, hogy a 2015-ös csúcshoz képest a lemaradás, azonos feldolgozottság mellett, még mindig 39 százalékos.

A lakóingatlanok regionális szintű árváltozásába az MNB árindexe enged betekintést. A friss statisztika alapján, 2020. IV. negyedévéhez képest éves szinten, Budapesten 11,3, a községekben 22,3 százalékos, a vidéki városokban pedig ennél is magasabb, 25 százalékos nominális (inflációval nem korrigált) drágulást regisztráltak. 

Bár stabil növekedéssel zárt a tavalyi év, de már érik a fordulat az ingatlanpiacon - vélik piaci szakértők.

„Amennyiben a jelenlegi romló környezet – az emelkedő infláció, dráguló hitelek,  energia- és építőanyagárak növekedése, a kivezetésre kerülő támogatások, az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, valamint az EU-s források miatti bizonytalanság – változatlan marad, vagy esetleg tovább mélyül, úgy a kereslet fokozatos csökkenését és ezzel az áremelkedés ütemének inflációtól elmaradó mértékűre lassulását feltételezhetjük akár már az idei második félévtől, de nagyobb valószínűséggel 2023-tól” – foglalta össze várakozásait Valkó Dávid.