A háború miatt az ukrán termőterület 15-ről 7 millió hektárra csökkenhet, ezzel együtt pedig a világpiac nagyjából 30 százalékos gabonaexport-kieséssel számol északkeleti szomszédunk vonatkozásában. Nagy kérdés az orosz termény szerepe – vélhetőleg embargós lesz a nyugat számára,
így összességében globálisan 20 százalékkal csökkenhet a gabonakereskedelem. Oroszország és Ukrajna együtt 55-60 millió tonnával járul hozzá a világkereskedelemhez (ez csak a kivitel), ami a globális piac 30 százalékát teszi ki.
A baj egyébként nagyobb is lehet, hiszen a kijevi mezőgazdasági tárca közlése szerint ebben az évben áprilisig 2,5 millió hektáron végeztek a tavaszi vetéssel, ami az összességében várt vetési területnek mindössze az ötödét adja. A minisztérium jelzése alapján javulhatnak a számok, ahogy halad előre a tavasz. Ugyanakkor az erős összetűzésekkel sújtott térségekben – a Donbasz régióban, valamint Zaporizzsja és Herszon tágabb környékén – 60-70 százalékkal is csökkenhet a vetésterület. A zsugorodás az északi régiókban is elérheti a 30-40 százalékot, mivel ezek aknamentesítésre szorulnak. A World Food Programme (WFP – az ENSZ Világélelmezési programja) helyi válságkezelőjének a Thomson Reuters által idézett nyilatkozata szerint a múlt télen bevetett földek mintegy 20 százalékán nem tudnak majd aratni júliusban, továbbá a tavaszi vetési terület körülbelül a harmadával kisebb lesz a szokásosnál.
Érthető, mégis igen figyelemreméltó, hogy az ukrán mezőgazdaságért felelős tárca nem közölt idei gabonatermési előrejelzést, sem exportvárakozást. Holott egész Európa, sőt a fél világ azt figyeli, mennyire esik vissza a szántóföldi termelés a hatalmas termőterületekkel borított országban. Már csak azért is, mert az elmúlt két hónapban bekövetkezett további gabonaárugrások miatt már most megnőtt az éhínség kockázata a szegényebb régiókban. Hozzá kell tenni, hogy a fejlettebb államokban elegendő a gabona a belső fogyasztásra, és ez az állattenyésztésre is vonatkozik, ugyanakkor a száraz égövön fekvő országok jellemzően importra szorulnak. A világkereskedelem szűkülésének elsősorban ők lehetnek a vesztesei. Az esetlegesen bekövetkező éhínség, a globális felmelegedés miatt csökkenő csapadékmennyiség okán fellépő vízhiány pedig újabb migrációs nyomást helyezhet a fejlett világra.
Az ukrán gabonaexport rövid távú megakadása, de még inkább az őszre várható terményhiány a világ összes határ-idős piacán megemelte az árakat, s ez természetesen begyűrűzött a napi élelmiszerárakba is.
A kínálat szűkülése a nagy dráguláson túl a sok parlagon tartott EU-s föld összterületének a csökkenését hozhatja, és az különösen jelentős a magyar gazdaságra nézve. Az áprilisban napvilágot látott termelői előrejelzések szerint az ötmillió hektáros magyar szántóföldi vetésterület akár 5-6 százalékkal, tehát 300 ezer hektárral is nőhet már az idén. (Igaz, a Magyar Államkincstár adatai alapján csak 120 ezer hektárnyi volt tavaly a hivatalosan bejelentett parlagföld, ám egyes gazdálkodók sok esetben úgy is pihentettek egyes területeket, hogy ugarként nem jelentették be azokat.)
Azért lehetséges ekkora ugrás, mert a minap az Európai Bizottság a háború okán lehetővé tette az uniós parlagföldek átmeneti megművelését. Pontosabban: az EU úgy döntött, hogy teljesítettnek tekinthetők a zöldítési követelmények, azaz kifizethetők a területalapú támogatások abban az esetben is, ha a gazdák az e célból parlagon hagyott földeket szintén bevetik.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.