Sok múlik a boltos bevételek alakulásán

Minden várakozást felülmúlt a kiskereskedelem 16,2 százalékos márciusi bővülése. 

Így az év első három hónapjában 10,3 százalékkal nőtt a boltok forgalma, ami szignifikáns gyorsulás a tavalyi utolsó negyedéves 5,5 százalékhoz képest – ez pedig nagyban hozzájárulhatott a gazdaság további növekedéséhez. 

A friss GDP-adatot – a január-márciusi időszakra vonatkozó első becslést – jövő kedden ismerteti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a közlésre várva pedig nem mellékes szempont, hogy a tavalyi utolsó negyedévhez képest az idei elsőben 4 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom.

Mindez újabb markáns lenyomata annak, hogy valóban a GDP erős támaszává vált a háztartások fogyasztása, amelyből egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a kiskereskedelem. Ez a trend már tavaly is meghatározó volt, az idén pedig még látványosabb, azaz a beruházások mellett a belső fogyasztás is stabil komponense a magyar gazdaság növekedésének. 

Egyelőre úgy tűnik, nem pusztán átmeneti, hanem tartós is lehet az átrendeződés, miszerint a szolgáltatások igénybevételével szemben egyre többen választják az elmaradt vásárlások pótlását. Ráadásul a hatást fokozta a jövedelempótló intézkedésekből fakadó többletfogyasztás, ami még inkább a kiskereskedelem malmára hajtotta a vizet. 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint 

a vásárlási kedvet egyedül a magas infláció fékezheti, nemzetgazdasági szempontból ugyanakkor az sem mindegy, hogy a bolti beszerzések tárgya magyar termék vagy importáru, hiszen az utóbbi nem a hazai GDP-t gyarapítja.

Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások a határ menti forgalmat lendíthették fel – jegyezte meg Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Mint hozzátette, az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez. Mindez persze nem nyomott annyit a latban, mint az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz, valamint a kiemelkedő, bőven 13 százalék feletti bérdinamika, illetve a foglalkoztatás gyors bővülése.

A folyó áron mért 1375 milliárd forintos forgalom 44 százaléka mögött állt élelmiszervásárlás, 36 százalékos részt tett ki a non-food kategória, a fennmaradó 20 százalék pedig az üzemanyag-értékesítés. 

Suppan Gergely szerint ugyanakkor jelzésértékű a teljes forgalomból 8,9 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem esetében, hogy a volumen bázishatások miatt 7,3 százalékkal csökkent. Madar Norbert, a GKID (korábbi nevén GKI Digital) úgy fogalmazott, hogy a világjárvány hatására az elmúlt két évben előbb 45, majd további 30 százalékkal bővült a hazai e-kereskedelem, amely idén és jövőre is újabb 20-25 százalékos növekedést érhet el. Azt fontos tisztázni, hogy a webáruházak értékesítési adataira fókuszáló GKID-nél tágabb kört vizsgál a KSH, amely a csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumenét közösen határozza meg. A szakember hangsúlyozta: 

az aktív internetező felnőttek 6,5 millió fős populációjának 78,4 százaléka, mintegy 5,1 millió fő vásárol online. Ebből 3,7 millióan termékeket is vesznek, ők jelentik a webáruházak aktuális vásárlói bázisát. Egyre többen vásárolnak élelmiszert, háztartási cikkeket és drogériai termékeket is a weben.