Újabb centralizációt terveznek az egészségügyben, a szakrendelők kerülhetnek állami fenntartásba

A szakdolgozók béremelését, a lakosság egészségtudatosságának fejlesztését, az otthonközeli ellátások erősítését, valamint a foglalkozás-egészségügyi rendszer szerepének újrafogalmazását 

hangsúlyozta előadásában Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az IME Országos Egészség-gazdaságtani konferencián. A szakdolgozói bérekkel kapcsolatban elmondta, hogy az ápolók bruttó átlagkeresete az orvosi bérek harmadát sem éri el (27 százaléka).

• Amíg az orvosok bruttó 1,9 millió forintot keresnek,
• addig a szakdolgozók bére bruttó 545 ezer forint körül alakul.

Kitért arra is, hogy a terveik szerint 

az egészségügyben a dolgozók következő bérrendezéskor szeretnének bevezetni egy olyan elemet, ami a minőséghez és a teljesítményhez kapcsolódik.

Példaként említette, hogy a diplomás ápolók bére egy úgynevezett középső sávban fog mozogni az orvosok és a szakdolgozók között. Takács Péter szerint az aktív lakosság nagy része nem jár rendszeresen háziorvoshoz, sokan csak az üzemorvossal találkoznak, ezért az utóbbiaknak sokkal nagyobb szerepet szánnak a prevenció, a szűrővizsgálatok erősítésében. 

Hangsúlyozta:

nem lesznek kórházbezárások, ugyanakkor meg kell vizsgálni, hogy egy-egy intézményben milyen ellátási portfólió biztosítható.

A fekvőbetegellátás elaprózódott, a háziorvosi rendszer is inhomogén, sok az üres praxis - sorolta az államtitkár. Példaként említette, hogy a háziorvoshiány miatt Hajdú-Bihar megyében már egy éve működik egy pilot projekt. Bevezettek egy olyan ügyeleti rendszert, amelyben összehangolták az alapellátási ügyeletet, a sürgősségi osztályt és a mentőszolgálat munkáját, a betegek egy központi telefonszámot tárcsáznak, ahol a mentésirányító fogadja a hívást, és eldönti, mire van szükség. A szakellátással kapcsolatban Takács Péter elmondta, tervezik, hogy az önkormányzatok által fenntartott szakrendelőket állami tulajdonba helyezik.

Vissza kell térni a teljesítményfinanszírozásra az egészségügyben 

- mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a konferencián. Úgy látja, most rossz hatékonysággal vásárol az állami egészségbiztosító közfinanszírozott ellátást a betegek számára, és az átlagfinanszírozás miatt alacsony hatékonysággal dolgoznak a betegellátók. Egy példával szemléltetve jelezte:

a NEAK 2-2,4 millió forintot fizet egy térdprotézis műtétért, ez ugyanennyibe kerül a magánellátóknál is. 

A betegellátás hatékonyságával kapcsolatban megjegyezte, hogy 2019 első negyedévéhez képest az idén január-márciusi időszakban a krónikus betegellátásban a betegek 50 százaléka kapott csak kezelést, a rehabilitációs osztályokon pedig mindössze 36 százalék ez az arány. A Magyar Államkincstár május végi adatai szerint a kórházak adóssága elérte a 22 milliárd forintot. Erre reagálva Kiss Zsolt megjegyezte:

az adósság emelkedése miatt is fontos az intézményi finanszírozás újragondolása, meg kell jeleníteni a rendszerben a régóta vágyott teljesítményi elemeket is.