A béremelés és a magánellátás itthon tartja az orvosokat

Egyre kevesebb magyar orvos megy külföldre dolgozni – derítette ki a VG. A lapunknak nyilatkozó egészségügyi közgazdász szerint ma már elenyésző azon orvosoknak a száma, akik külföldi munkához szükséges igazolásért folyamodik és ebben jelentős szerepet játszik a két évvel ezelőtti bérrendezés. Az elvándorlást tervező magyar orvosokról a Demográfia című folyóirat májusi számában jelent meg egy tanulmány. A 2010 és 2019 közötti  időszakban Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) adatai szerint összesen 6210 hatósági bizonyítványt állítottak ki  magyar állampolgárságú orvosok számára, erre az igazolásra van szüksége annak az orvosnak, aki külföldön szeretne gyógyítani. Többségük, 64 százalékuk 40 év alatti volt. 

Németország és Ausztria a legkedveltebb

Mint írják, Németország iránt erőteljes az érdeklődés a fiatal orvosok  körében, míg az Egyesült Királyságot inkább a tapasztaltabbak célozzák meg. Ausztria potenciális ingázási célpont a nyugati határhoz közeli megyék orvosai számára, míg a svédországi desztinációt a patológusok választják leginkább. A tanulmány 2010 és 2019 közötti időszakot öleli fel, és azt írják, 2009 és 2017 között körülbelül az orvosok hat százaléka hagyta el az országot. 

Ma már viszont sokkal kevesebb orvos megy külföldre, mint korábban, a mostani bérek elég attraktívak ahhoz, hogy itthon maradjanak az orvosok– mondta a VG-nek Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának dékánhelyettese. 

2011-2012-ben volt a csúcs, ekkor mentek a legtöbben külföldre gyógyítani - tette hozzá az egészségügyi közgazdász. Az ÁEEK adatai szerint a 2010-es évek elején évente 1000-1100 orvos kért külföldi munkavégzéshez hatósági bizonyítványt, a legutolsó nyilvánosságra hozott adatok szerint 2018-ban 743-an mentek külföldre gyógyítani, de Sinkó Eszter szerint 2022-ben az orvoselvándorlás a töredéke lehet a négy évvel ezelőttinek. 

A jelentős orvosbéremelés miatt most olyanok is visszatértek a hivatásukhoz, akik az alacsony bérek miatt, más területen dolgoztak. Magyarországon a magánegészségügy rakétasebességgel fejlődik és bővül.

A béremelés és a magánellátás marasztalja az orvosokat

A szakorvosok előtt megnyíltak a kapuk a magánellátásban, ezért már nem éri meg külföldre menni, ahol bár lehet, hogy a fizetés kétszer vagy háromszor magasabb, mint az hazai orvosbér, de a megélhetés is kétszer vagy háromszor drágább – mondta Sinkó Eszter. Magyarországon a szakdolgozók hiánya nehezíti leginkább a betegellátást, május 31-én véget ért az egészségügyben a felmondási moratórium és még nem tudni, hány szakdolgozó nem folytatja tovább a munkát – tette az egészségügyi közgazdász.

A korábban említett tanulmány megjegyzi, a célországok közül Ausztriában főként az aneszteziológusok, a sebészek és a szülész-nőgyógyászok vállalnak munkát. Svédország a 30 év alatti orvosok körében nem volt kedvelt célpont. Emellett a patológusok és a pszichiáterek, illetve a Baranya megyeiek terveztek relatíve nagyobb számban migrációt a skandináv országba. Svájcra leginkább a 40 év alattiak, a nők, illetve a budapestiek tekintettek potenciális desztinációként. Írország – amelyet jellemzően szintén a komolyabb kivándorlási szándékkal rendelkezők jelölték meg – főként a fiatalabbak, a férfiak, illetve a patológusok körében népszerű.

Az általános orvosok Németországban az átlagbér közel négy és félszeresét, Ausztriában több, mint háromszorosát, az Egyesült Királyságban pedig akár 3,3-szeresét is megkereshetik. Szintén fontos jellemzője ezen célországoknak, hogy orvosképzésük alacsonyabb kibocsátással dolgozik a hazainál: a százezer főre vetített végzett orvostanhallgatók száma mindhárom esetben alacsonyabb, mint Magyarországon. 

Jelentős a munkaerőhiány az egészségügyi szektorban

A tanulmány kitér arra is, hogy 2021 decemberében az Országos Kórházi Főigazgatóság országosan 578 tartósan betöltetlen háziorvosi körzetről adott jelentést, amelyek jelentős része már több, mint 12 hónapja, de nem elenyésző részük akár 10–15 éve is üresen áll. A teljes szektorban, a humánegészségügy és szociális ellátás területén a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2021 negyedik negyedévében az álláshelyek 3,6 százaléka – mintegy 8,3 ezer álláshely – volt  üres, amely érdemben meghaladta a nemzetgazdasági átlagot, ami 2,5 százalékon állt.