A fizetési mérleg hiánya is gyengíti a forintot

Napok óta komoly nyomás nehezedik a régiós devizákra, különösképpen a forintra, és mindenki csak találgatja, miért épp a hazai fizetőeszköz szenvedi meg leginkább a romló kilátások okozta bizonytalan piaci helyzetet. Főleg azok után merül fel a kérdés, hogy úgy tűnik, mindenki teszi a dolgát, a jegybank és a kormány sem tétlenkedik, a monetáris és fiskális szigorítás kéz a kézben igyekszik az elmúlt években megbomlott egyensúlyt helyreállítani. Mindez a piacot azonban mintha teljesen hidegen hagyná, amiben a folyó fizetési mérleg hiányának is döntő szerepe lehet.

Az államháztartási cél sem volt elég ambiciózus

„Ez is benne van” – mondta a VG-nek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint javarészt az energiaár-robbanás okozta cserearányromlásra vezethető vissza, hogy a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyenlege is deficites. Úgy látja, hogy ez minden régiós országra jellemző, Magyarországra azonban az átlagnál nagyobb mértékben hat kedvezőtlenül. „A mozaiknak nagyon sok eleme van: köztük a háború okozta ársokk, az uniós források befagyasztása és az ezzel kapcsolatos bizonytalanság, továbbá az a gazdaságpolitika, amely a 2010 és 2013 közötti fiskális konszolidációra emlékeztet” – magyarázta. Szerinte az államháztartási cél sem volt elég ambiciózus, ami a piac számára sem túl pozitív olvasat, sőt elvezethet akár egy hitelminősítői besorolás rontásához is. Bár az összkép sem túl kedvező, „mindenhol nagyon rossz irányba mennek a dolgok” – fogalmazott.

A kormány még túl is szigorított

Némileg másképp vélekedett Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint a kormány még túl is szigorított, hiszen a 4,9 százalékos deficit nem lett volna veszélyben, akármennyire is elszállt a pénzforgalmi egyenleg. Ezt az elemző azzal indokolta, hogy az ESA-hiány nem tartalmazza az szja-visszatérítést vagy azokat az uniós projekteket sem, amelyeket a kormány előfinanszírozott. Annak ellenére, hogy az első öthavi deficit elérte a 2600 milliárd forintot, a felét az uniós egyenleg okozza, tehát Suppan Gergely úgy számolt, hogy valahol 700 milliárd lett volna a deficit. Ezért várakozása szerint az ESA-hiány bőven a hiánycél alatt alakulhat az év végére.

Villámgyorsan meg kellene állapodni az unióval

Suppan Gergely arra is kitért, hogy a folyó fizetési mérleg romlása Európában általános, Csehországban is, ahol pedig szinte mindig pozitív volt, de most Németországban  is évtizedek óta nem látott mélyponton van a külkereskedelmi többlet. „Ebben minden energiaimportáló ország érintett, nem vagyunk egyedül” – emelte ki. Úgy véli, a fizetési mérleg hiánya elment a GDP három-négy százalékáig, viszont a tőkemérleg pozitívuma miatt a külső finanszírozási egyenleg mínusz 0,5 százalék  körüli, ami kényelmesen fedezhető, viszont ezzel már nem foglalkozik a piac. Az elemző hangsúlyozta: villámgyorsan meg kellene állapodni az unióval a forrásokról, amivel két legyet lehetne ütni egy csapásra, egyrészt befoltozná a költségvetés lyukait, másrészt a tőkemérleget is javítaná, ezzel pedig ki lehetne egyensúlyozni a folyó fizetési mérleg romlását. Segítheti ezt a folyamatot a nyári turisztikai szezon, a szolgáltatások egyenlege várhatóan javul, valamelyest ellensúlyozva az árumérleg romlását.

Mindenesetre Török Zoltán egyelőre nem számít arra, hogy ismét többletes lesz a fizetési mérleg, ahogy 2018 előtt volt, bár szerinte nem is kell feltétlen annak lennie, elég ha a GDP plusz-mínusz 1 százalék közötti sávban maradna az egyenleg.