Az adóemeléstől nem szoknak le a dohányosok

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján jól látható, hogy Magyarországon sokat hoz a konyhára a jövedéki adó, ugyanis tavaly 1243,4 milliárd forint állami bevétel keletkezett az egy évvel korábbi 1196 milliárd után. 

A dohánygyártmányok jövedéki adójából a tavalyi bevétel 412,5 milliárd forint, ami 3,1 százalékkal magasabb a bázisidőszakénál a NAV statisztikái szerint, de nem szabad megfeledkezni az időközben hatályba lépett adómérték-változásokról.

Kérdés azonban, hogy hová vezet a cigaretta további drágulása, miközben sokkoló tartalommal jelent meg a KPMG gondozásában az Európai Unió feketepiacát elemző tanulmány. 

Alkalmatlan a kereslet visszaszorítására

Az EU és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás visszaszorítására alkalmazott hagyományos eszköztára (adóztatás, tiltás, még tovább adóztatás) láthatóan csődöt mondott. Szakértők szerint a jövedékiadó-emelések egy szinten túl teljesen alkalmatlanok a kereslet további visszaszorítására, sőt még az állami bevételek növelését sem szolgálják. A tanulmány az unió egészére vetítve kiemeli:

az éves illegális cigarettaforgalom immár több mint 35 milliárd szál, aminek az egyharmada nem ellenőrzött, hamis termék. Az elcsalt 10 milliárd eurónyi, azaz mintegy 4000 milliárd forintnyi forrást ésszerű adóztatással beszedhették volna a tagállamok.

 A friss adatok súlyos képet festenek a sok szempontból még ma is Európa mintaállamának tartott Franciaországról, ahol a cigaretta adóztatása az egekben van, az egyencsomagolást elsőként vezették be, az elrettentő figyelmeztetések pedig mindenhol ott vannak. A párizsi kormány mégis azzal szembesült, hogy ezen eszközök hatása kontraproduktív: a francia dohányzók aránya nemhogy csökkent volna, Európában az egyik legmagasabb. Ráadásul a drasztikus túladóztatással a cigarettahamisítás olyan lendületet vett, mint sehol máshol, a francia hamis termékek adják a teljes európai mennyiség kétharmadát.

Francia út, svéd példa

Míg a hamis termékek aránya 2017-ben 13 százalék volt, addig tavaly már 29, ezáltal az illegális piac a múlt évre 6,2 milliárd eurónyi elmaradt adóbevételt juttatott a bűnözők kezére a francia állami költségvetés helyett.

Holott más országokban, például Svédországban, ahol a kevésbé káros alternatíváknak nagy hagyománya van, ott a cigarettázók száma töredéke az európai átlagnak és a népegészségügyi mutatók is egészen más képet mutatnak. Szakértők szerint érdemes figyelembe venni ezeket a jó példákat, ha már az európai jövedékiadó-szabályozás a megújítás küszöbén áll.

Egyre inkább úgy tűnik, a túladóztatás helyett az ártalomcsökkentés lehet a megoldás. Iparági szakemberek szerint legalábbis a legkárosabb dohány- és nikotintermékek (például a cigaretta), illetve a füstmentes, potenciálisan kevésbé káros alternatívák közötti nagyobb különbségtétel hatékony módja lehet a közegészségügy javításának, miközben fenntartja az adóbevételeket, amelyek a mostani nehéz gazdasági helyzetben a nemzetállamok költségvetései számára nélkülözhetetlenek.

Munkában áll Brüsszel

Fontos tudni, hogy az Európai Bizottság a háttérben már javában dolgozik a dohánytermékek európai adóztatásának (és így nagyrészt árképzésének) kereteit meghatározó irányelv felülvizsgálatán, a javaslat az idei negyedik negyedévre várható. A legutóbbi brüsszeli hírek alapján az új javaslat a füstmentes dohány- és nikotintermékekre, például az e-cigarettákra, a hevített dohánytermékekre és a nikotinos tasakokra is kiterjedne.

Abban a dohányipar és az egészségügyi szakemberek jelentős része mára egyetért: 

lényeges lenne, hogy az uniós adóirányelv bármilyen felülvizsgálata figyelembe vegye a mai valóságot és a jelenlegi gazdasági és társadalmi körülményeket, és kihasználja a népegészségügy számára a dohányzásról nem leszokó felnőttek füstmentes alternatívákra való áttérésében rejlő előnyöket, melyek a kisebb károsanyag kitettségből fakadhatnak.

Egyre többen javasolják a különböző dohány- és nikotintermékek adóztatásának józan megközelítését: a nagyobb kockázatot jelentő termékeket, mint például a cigarettát, arányaiban magasabb-, míg a potenciálisan kisebb kockázatot jelentő füstmentes termékeket alacsonyabb adókulccsal kellene megadóztatni, és így megfizethetőbbé kellene tenni. A cigaretta égés nélkül fogyasztható alternatíváinak differenciált adóztatását már minden európai tagállam és az Egyesült Királyság is alkalmazza.