Kedvezőbb képet mutat a költségvetés

A májusi költségvetési adatok kedvező képet mutatnak: a gazdasági folyamatok miatt emelkedő bevételek mellett a kiadások visszafogásával leszorítható az év elején megugrott pénzforgalmi hiány

– jelentette ki a VG megkeresésére Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője. A Magyar Államkincstár által közzétett dokumentumot vizsgálva elsőként azt állapította meg, hogy a központi alrendszer havi hiánya csupán 101 milliárd volt, miközben áprilisban még 300 milliárd forint felett alakult. Szerinte azért alacsonyabb a májusi deficit, mert a bevétel összességében a korábbi hónapok trendjeinek megfelelően alakult, de a kiadások kevéssé emelkedtek. Azt azért hozzátette, hogy a kedvezőbb hiányadat mellett is az öthavi deficit elérte az éves terv 86,8 százalékát.

A költségvetés bevételei májusban 29,2 százalékkal, közel 360 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit, míg az öthavi halmozott bővülés 24,2 százalékot tett ki. A növekedés kétharmada három adónemből származik: a társasági adóból (74,5 milliárd forint), az általános forgalmi adóból (111,6 milliárd) és a személyi jövedelemadóból (47,2 milliárd) – sorolta Molnár Dániel.

A minimálbér és a garantált bérminimum év eleji emelése miatt is növekvő bérek, a magas foglalkoztatási szint fennmaradása mellett, a munkát terhelő adókon keresztül közvetlenül javítják a költségvetés helyzetét, míg közvetve a fogyasztást is támogatják, növelve az áfabevételeket. Ehhez hozzájárul a turizmus újraindulása és a benzinturizmus is, növelve a jövedéki adóból származó bevételt

– mutatott rá az elemző.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője is megerősítette a VG-nek, hogy a bevételek növekedése még az áprilisinál is impozánsabb. Bár az áfabevételek májusban a februárihoz hasonlóan alacsonyabb szintet értek el, a negyedéves visszautalások miatt valójában érdemes egyben nézni az első öt hónapot, összehasonlítva a rekordot hozó tavalyi évvel. Így az látszik, hogy a 2021-es 2000 milliárd forinthoz képest már a teljes éves előirányzat 47,1 százalékánál, 2586 milliárdnál jár az áfából származó forrás.

Suppan Gergely korábban úgy számolt, hogy a vártnál akár 1200 milliárddal is nagyobb bevétele lehet a költségvetésnek ebből az adónemből.

A másik fontos forrás a személyi jövedelemadó, amely januártól májusig ugyan „csak” 760 milliárd forintot hozott a büdzsének a tavalyi 1166 milliárd után, ám a valós értékhez hozzá kell adni a gyermeket nevelő szülőknek járó 685 milliárdos szja-visszatérítést. A magas szja-bevétel a kiemelkedő foglalkoztatottságra utal: a nyilvántartott álláskeresők száma a múlt hónapban 234 ezer volt, ilyen kevés munkanélkülit története során még nem mért a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Szintén ennek köszönhetően a szociális hozzájárulási adóból származó bevétel – az év eleji adócsökkentés ellenére – a magas bérdinamika nyomán májusban 10,6 százalékkal (49,7 milliárd forinttal) nőtt éves alapon.

„Kiemelendők még az uniós programok bevételei, ezen a soron májusban 70,6 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, 40 milliárddal több, mint a tavalyi azonos időszakban. Az év első öt hónapjában összesen 356,8 milliárd forint folyt be a költségvetésbe az uniós programokhoz kapcsolódóan, csaknem a duplája a tavalyi azonos időszakénak” – mondta Molnár Dániel. A kiadások májusban éves alapon 19 százalékkal, közel 286 milliárd forinttal nőttek, ami érdemben lassabb bővülést mutat, mint az elmúlt hónapokban. Ezzel együtt is májusig a költségvetési kiadások 42,4 százalékkal emelkedtek. Jelentős eltérés az elmúlt hónapokhoz képest, hogy az uniós programok kiadásai májusban csak 127,8 milliárd forinton teljesültek, miközben a megelőző négy hónapban majdnem 1600 milliárdon. Ezenfelül májusban a költségvetési szervek kiadásai is mérsékeltebben bővültek, 14,7 százalékkal, míg a január–áprilisi időszakban 33,5-del.

A nagyobb kiadási tételek közül az egészségbiztosítási alap ráfordításai 17,3, a nyugdíjbiztosítási alap kiadásai 10 százalékkal növekedtek májusban, öt hónap alatt pedig 20,7, illetve 21,9 százalékkal.

A Századvég szakembere hangsúlyozta: a kedvező adatok ellenére az orosz–ukrán háború miatti bizonytalan gazdasági környezetben szükség van az extraprofitadók bevezetésére, mivel a 4,9 százalékos hiánycél tartása a rezsicsökkentés megőrzése és a honvédelmi kiadások növelése mellett csak így valósítható meg.