Keményen képviseli a magyar érdekeket az EU-ban Orbán bizalmi embere

Még gombócból is sok, ahány uniós biztost „elfogyasztott” szerdán Brüsszelben Navracsics Tibor, akire csütörtökön újabb fontos találkozók vártak a belga fővárosban. A magyar kormányba területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszterként visszatérő politikus az új ciklus első diplomáciai körútján igyekszik minél több EU-s skalpot begyűjteni a magyar érdekek védelmében.

A tapasztalt diplomata – aki 2014 és 2019 között maga is az Európai Bizottság biztosa volt, kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi portfólióval – nem árul zsákbamacskát: most a helyreállítási alapok sorsa az első és legfontosabb.

A kormány mindent megtesz azért, hogy az év végéig alá tudja írni a megállapodást, a mostani tárgyalások is ezt a célt szolgálják – terítéken az országspecifikus ajánlások tisztázásával. 

A zord árfolyamok mellett is forintosítható a tét: a helyreállítási alapokban mintegy 5800 milliárd forintnyi támogatás nyugszik, amelyből hozzávetőleg 2500 milliárd vissza nem térítendő támogatás, a fennmaradó rész pedig kedvezményes hitel.

A Magyarország és az Európai Bizottság között kötendő partnerségi megállapodás helyzetéről tárgyaltunk Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős biztossal

− summázta első napi tárgyalását Navracsics Tibor, aki a folytatásban az értékelése szerint „őszinte párbeszédet” folytatott Margrethe Vestagerrel, a digitális korra felkészült Európáért felelős biztossal.

Sokak szerint joggal bízhatunk abban, hogy ezekben a vérzivataros időkben is jó kezekben van a magyar érdekérvényesítés, Navracsics Tibornak minden tapasztalatára, tudására szüksége van, hogy helytálljon – az ő esetében már a négyéves kormányzati ciklus első hónapjaiban fontos részeredmények várhatók (el).

A problémák részletes feltérképezése reményeim szerint közelebb visz a megoldáshoz. Köszönöm a találkozót Věra Jourová biztos asszonynak

– összegzett a tárca nélküli miniszter, miután az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökével egyeztetett. Ez a találkozó azért volt meghatározó, mert az alelnök asszony portfóliója egybeesik az uniós és a magyar álláspont közti különbségek egyik gócpontjával. Ha Navracsics Tibor itt csatát nyert, akkor a „háborúban” is közelebb kerülhet a győzelem – e téren azonban csak a következő hetek, hónapok lépéseit látva lehet tisztább a kép. 

A tárca nélküli miniszter – aki a 2014–18-as kormányzati ciklust (Martonyi János utódjaként és Szijjártó Péter elődjeként) külgazdasági és külügyminiszterként kezdte meg – a folytatásban az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosával cserélt gondolatokat. „A harmadik ciklusát töltő Johannes Hahn meglátásai nagyon sokat segítenek egy-egy téma megtárgyalásán során” – adott betekintést Navracsics Tibor.

Ezt követően a magyar politikus úgy fogalmazott, hogy „jó hangulatú megbeszélést folytatott Thierry Bretonnal, a belső piacért felelős biztossal”, akivel reméli, hogy hamarosan Magyarországon láthatják viszont egymást. A folytatásban a brüsszeli diplomácia meglehetősen ellentmondásos, ám legalább annyira befolyásos tagjával tárgyalt Navracsics: nem mással, mint, Jean-Claude Junckerrel. Mint ismert, a luxemburgi csúcsvezető akkor volt az Európai Bizottság elnöke, amikor a magyar politikus uniós biztosként szolgált. 

Mint ismert, mielőtt újra fejest ugrott volna a nagypolitikába, Navracsics Tibor az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán úgy fogalmazott: az egyes régiók eltérő szükségleteire választ adó fejlesztéspolitika kialakítása és az uniós megállapodások aláírása mindennél fontosabb. 

A területfejlesztési és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter a startmezőn állva azt mondta:

Magyarország sikeresen és gyorsuló ütemben zárkózik fel az unió átlagához, ugyanakkor vannak olyan régiók, amelyek az EU legszegényebbjei közé tartoznak. Ez pedig önmagában fejlesztéspolitikai kihívást jelent.