Közel 700 milliárdos alapot hoz létre a kormány a rezsivédelemre

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat megvédi a rezsicsökkentést, a kormány 670 milliárd forintos alapot hoz létre annak érdekében, hogy a lakosság és a családok ne fizessenek többet gázra és villamos energiára – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára a Hír TV műsorában szerdán.

A 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter kedden adta át Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. 

Az államtitkár kiemelte: a költségvetés tervezete reagál a háború kihívásaira, a bruttó hazai termék 2 százalékára emelkedik jövőre a honvédelemre fordított kiadás, és ezzel a NATO felé tett korábbi vállalást hamarabb teljesíti az ország.

A családok támogatásai jövőre 450 milliárd forinttal nőnek, elérve a 3225 milliárdot

– hívta fel a figyelmet. Összehasonlításképpen elmondta, hogy a fiatalok szja-mentessége összesen 155 milliárdot hagy idén a munkavállalóknál. 

Elismerte, az önkormányzatoknak pluszkiadást fog jelenteni, hogy 2023-tól piaci áron juthatnak hozzá a gázhoz és a villamos energiához. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a szektor támogatásai is nőnek; az például, hogy 2023-tól megszűnik a kkv-k iparűzésiadó-kedvezménye, 100 milliárd forintos többletbevételt jelent az önkormányzatoknak – húzta alá, utalva arra, hogy ez meghaladja a rezsiszámlát. 

Banai Péter Benő azt mondta: a kormány intézkedései abban különböznek a megszorításoktól, hogy a 2010 előtti lépésekkel szemben nem közvetlenül a lakosságot érintik, nem a bérek, a nyugdíjak és a családtámogatások csökkennek, hanem a többletbevételt elérő ágazatokra hárítják a terheket.

A bankszektorban több száz milliárd forintnyi előre nem tervezett profit realizálható arra visszavezethetően, hogy a járvány alatt a családok és a vállalkozások rengeteg pluszforráshoz jutottak, amelyek ott maradtak a pénzügyi rendszerben, továbbá az inflációs környezet és az alapkamat is nőtt – mutatott rá. A többletbevétel egy részét kéri az állam a szektortól, hogy fizesse be közkiadások fedezésére – tette hozzá. 

Arra is kitért, hogy ugyan kismértékben, de Magyarországon is zajlik olaj- és gázkitermelés, aminek a profitabilitása szintén nagyban nőtt; ennek egy részét rezsitámogatásra átcsatornázzák. 

Az államtitkár megjegyezte, hogy a költségvetés készítésekor számoltak a háború hatásaival, azzal, hogy a korábban vártnál alacsonyabb, 4 százalék körüli lesz jövőre a növekedés, továbbá a magas energiaárak tartósan fennmaradnak, és a kamatkörnyezet is magasabb lesz. Az „előre nem látható folyamatok kivédésére” 170 milliárd forint tartalékot különítenek el – fűzte hozzá.