Magyarország 2024-re teljesítheti a 2030-ra kitűzött klímacélokat

Palkovics László a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium (MENL) megalakulása alkalmából a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) rendezett projektnyitó eseményen tartott előadást. Kiemelte, hogy Magyarországon folyamatosan nő a megtermelt megújuló energia aránya, jelentős előrelépés várható a nukleáris energia termelésében, ezzel együtt pedig az alternatív hajtóanyagként, energiahordozóként alkalmazható hidrogén szerepének felértékelődését is több intézkedéssel szolgálják.

Mint mondta,

az előttünk álló időszakban több együttes intézkedésre van szükség ahhoz, hogy Magyarország képes legyen megfelelni a jövő energetikai kihívásainak.

Egyrészt szükséges az energiaszuverenitás növelése a fölgáz- és a villamosenergia területén, ki kell elégíteni a növekvő energiakeresletet, de közben

a takarékoskodást is ösztönözni kell, ahogy a klímavédelmi célok teljesülését is szem előtt kell tartani

- hangsúlyozta a miniszter.

Úgy véli, a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, az energiatárolási képesség fokozására, az innovativ technológiák - így a hidrogén ökoszisztéma - alkalmazására.

Utóbbi kapcsán kiemelte, hogy ösztönző szabályozási és támogatási környezet megteremtésére van szükség, továbbá

a kormányzat saját eszközeivel is segíteni kívánja a hidrogéntermelés fokozását, a hidrogén alapú közlekedés elterjesztését és a kapcsolódó iparfejlesztéseket.

Mint mondta, a geotermikus energia szerepét is felértékelik az aktuális energiapolitikai kihívások.

Ezen a területen egy 5-8 éves felfutást követően akár 1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltására is lehet számítani.

György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős államtitkára azt emelte ki, hogy a kormányzat a felsőoktatás finanszírozását a koronavírus és a háború ellenére is megduplázta, hogy

az elmúlt 650 év legnagyobb egyetemfejlesztése

valósulhasson meg a következő években egy 2700 milliárdos infrastrukturális fejlesztés keretében.

A felsőoktatás fejlesztésére vélekedése szerint a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, a gazdaság erősítése, a demográfiai, környezeti fenntarthatóság biztosítása miatt is szükség van.

Miseta Attila, a PTE rektora azt mondta, az egyetemi modellváltás segítségével olyan célkitűzéseket fogalmaztak meg, amelyeket a PTE korábban is szorgalmazott. Ilyen, hogy az egyetemnek egyre nagyobb szerepet kell vállalnia a város, a megye és a régió gazdaságfejlesztésében. Arról is beszélt, hogy a MENL megalakulása jól illeszkedik ebbe a folyamatba.

Janáky Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének docense (SZTE), a MENL szakmai vezetője azt mondta, az ipar és a mobilitás tekintetében van komoly létjogosultsága a hidrogénenergiának. Hozzátette:

a MENL küldetése, hogy a kutatás-fejlesztés, oktatás és szolgáltatás területén jelentős előrelepések történjenek Magyarországon.

A MENL két fő tématerülettel, a hidrogéntechnológiákra és a szén-dioxid hasznosítására fókuszáló programokkal foglalkozik, ugyanis a globális felmelegedéssel és a fosszilis energiahordozókhoz kötődő ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak felerősödésével egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiaforrások kiaknázására és tárolására.

A konzorciumi partnerek a következő 3,5 évben kiépítik a kislábnyomú energiatechnológiák, így különösen a hidrogén előállítása, szállítása, tárolása és felhasználása, valamint a szén-dioxid hasznosítása tudományos és technológiai, jogi, gazdasági, és iparjogvédelmi bázisát.

A sajtóanyag szerint

a két technológia-csoport egymással párhuzamosan, egymást támogatva jelentős szerephez juthat a hazai ellátásbiztonság erősítésében.