Már a termőföldek is háromszor annyiba kerülnek

A két évvel ezelőtti 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra, 6,9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljes körű – adatai alapján. 

A legnagyobb mértékben, 28 százalékkal Nógrád megyében emelkedtek az árak, 

és még Somogy megye áll 20 százalék feletti értékkel. A másik végletként minimális, 2 százalék körüli csökkenést pedig Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látunk. Pest megyében sajnos a hiányos adatok nem teszik lehetővé az elemzést.

A legdrágább megye 2021-ben Békés lett, 2,36 millió forintos hektárárral. Ezenkívül Hajdú-Bihar, Tolna, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye lépte át a kétmilliós szintet. Tavaly Nógrád először mozdult el az árlista utolsó helyéről, átadva azt Borsod-Abaúj-Zemplénnek, ahol 1,23 milliós átlagos hektárárat láthattunk – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.

Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2021-ben legnagyobb mértékben, bő 12 százalékkal az erdőterületek drágultak. 

A szántók 7 százalékos áremelkedését a szőlők, gyepterületek és a kert-gyümölcsös kategória egységesen 4–5 százalék közötti drágulása követte.

Látványosan bővült a termőföldpiac 

A megelőző évi 37,3 ezerről – azzal időarányosan – 2021-ben 50,6 ezerre, 

közel 36 százalékkal nőtt az adásvételek száma. 

A tranzakciószám csak Baranyában csökkent, 4 százalékkal. A másik végletet Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megye adja, ahol több mint megkétszereződött az adásvételek száma.

A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva bő 22 százalékos növekedést látunk 2021-ben. 

Ez tehát alatta marad a tranzakciószám növekedésének, azaz átlagosan kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2020-ban. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2021-ben összességében nagyjából 47,5 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.

Míg 2016-ban hét megyében is meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. 

A legnagyobb területet, mintegy 5,7 ezer hektárt ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek. 

A másik véglet Baranya és Komárom-Esztergom 6-800 hektárral. Az eladott termőföld-terület öt megyében csökkent az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 15 százalékkal Baranyában. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont több mint kétszeres volt a bővülés.

Az országos forgalom bő kétharmadát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 17 százalékkal nőtt tavaly a forgalom; a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 32,6 ezer hektár volt az eladott szántóterület mérete 2021-ben. A többi művelési ág forgalmi bővülése ennél is nagyobb: 27-30 százalékos az erdő- és gyepterületeknél, a 40 százalékot meghaladja a szőlőknél és 71 százalékos a kert-gyümölcsös kategóriában.

Háromszoros a drágulás

A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli az árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus-járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. 

Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan háromszorosára növelte az árát 2021-re.

„A mezőgazdaság általános erősödése miatt a koronavírus-járvány a termőföldpiacon nem éreztette hatását. Az adásvételek számára és a termőföldek árszintjére egyaránt élénkítően hatott a 2021 elején életbe lépett, az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is, ami várhatóan ebben az évben fog kiteljesedni. Az idén kialakult inflációs környezet a megtakarítások értékállóságának megőrzésére tekintettel ugyancsak élénkítheti a termőföld-forgalmat, a kereslet növekedése pedig tovább hajthatja az árakat” – sorolja az összefüggéseket Szabó István, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. A termőföldpiacra ugyancsak hatása lehet a 2023-tól új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklusnak. Közép- és hosszabb távon pedig a generációváltás miatti földforgalom erősödése várható.