Százezren hiányoznak a magyar munkaerőpiacról

Tavaly július óta egy új kormányrendeletnek köszönhetően már tizenegy nem EU-tagországból érkezhetnek könnyített feltételekkel munkavállalók Magyarországra. A vonatkozó rendelkezés várhatóan a pandémiás veszélyhelyzet elmúltával is fennmarad, ugyanis a magyar munkahelyek és a beruházási ráta megtartásához, a termelő cégek működéséhez szükség van harmadik országból, szabályozott keretek között érkező dolgozókra – hangzott el a WHC-csoport és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) közös, a szakképzett munkaerő hiányáról és a külföldi munkavállalók foglalkoztatásáról szóló szakmai rendezvényén.

Magyarországon a foglalkoztatottak száma 4,7 millió fő, ami közel 74 százalékos foglalkoztatottságot jelent. 

A munkanélküliség ezzel párhuzamosan pedig rekordalacsony szintre, 3,5 százalékra csökkent. A magyar gazdaság egyik legégetőbb problémája már évek óta a szakemberhiány. A koronavírus-járvány idején volt némi átrendeződés a munkaerőpiacon: egyes szektorok – mint például a vendéglátás és a turizmus – leálltak, a munkaerő pedig más szektorokba vándorolt, így átmenetileg a munkaerőhiány is enyhült. 

Azonban 2021. év elejére majdhogynem teljesen visszarendeződött a munkaerőpiaci helyzet a pandémia előtti szintre, ismét megjelent a munkaerőhiány, ami az idén februárban kirobbant ukrajnai háború hatására tovább nőtt.

Az Ukrajnában zajló háború változást hozott

„Ukrajnából már 2014 óta érkezhettek könnyített feltételekkel munkavállalók Magyarországra, hiszen több területen már akkor érezhető volt a munkaerőhiány gazdasági növekedést gátló hatása. A magyar cégek, főként a termelő vállalatok pedig éltek is ezzel a lehetőséggel, hiszen ma már mintegy 54 ezer ukrán munkavállaló dolgozik hazánkban. A háború miatt azonban ez a munkaerőforrás sérülékennyé és bizonytalanná vált, így gazdasági szükségesség, hogy további nem EU-országokból származó álláskeresők is könnyített feltételek mellett kaphassanak munkát hazánkban” – mondta Berta Péter, a WHC-csoport ügyvezetője.

Barbara Zollmann, a DUIHK ügyvezető elnökségi tagja rávilágított arra, hogy a szakképzett munkaerőhiány minden szegmensben jelen van, tartós kihívást jelent és jelentősen befolyásolja a vállalatok mindennapi működését. A DUIHK éppen ezért maga is számos kezdeményezést indított a szakember-utánpótlás megoldására – például több tagvállalatuknál vezettek be német mintára duális szakképzési rendszert.

A Continental első lépésként 2017-ben Ukrajnából toborzott Magyarországra munkaerőt – a WHC-csoportra is támaszkodva –, majd nem sokkal később, hazánkban bizonyos szempontból úttörőként, a Fülöp-szigetekről érkező munkavállalókat is elkezdtek foglalkoztatni – mondta a nagyvállalati oldalt képviselve Kalmár Ákos, a Continental-csoport országos HR-igazgatója.

A Fülöp-szigeteki munkavállalók toborzásakor négy évvel ezelőtt a globális szervezetek előnyeit használták ki, hiszen a Continental éppen akkoriban kényszerült manilai gyáregysége bezárására. 

Az ott dolgozó helyi kollégák közül vettek át egy pilot rojekt keretében első körben 30 munkavállalót 

– mondta a HR-igazgató.

A projektbe a magyar munkahelyek megóvása érdekében vágtak bele, hiszen a már akkor is érezhető hazai munkaerőhiány miatt harmadik országbeli munkavállalók nélkül a magyarországi gyáregységek nehezen tudták volna kiszolgálni a vevői igényeket – mondta Kalmár Ákos.

Gondosan elő kell készíteni

A WHC-csoport és a DUIHK közös szakmai workshopján elhangzott, a magyar kormány tervei között szerepel, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet elmúltával is nagyjából változatlan formában fenntartaná azt a rendelkezést, mely Ukrajna és Szerbia mellett további kilenc nem EU-tagországból (Belaruszból, Bosznia-Hercegovinából, Észak-Macedóniából, a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, Kazahsztánból, Mongóliából, Montenegróból és Vietnámból) is könnyített feltételekkel teszi lehetővé dolgozók alkalmazását.

A magyar munkaerőhiány megoldása többtényezős. Noha a magyar munkaerőpiacban is van még némi tartalék, ami többek között a fiatalok és bizonyos társadalmi csoportok integrálásával aknázható ki, de a magyar munkahelyek megvédéséhez mindenképpen szükség lesz külföldiek foglalkoztatására is – mondta Berta Péter. Kiemelte: a munkaerőigény megrendelésétől számítva a teljes toborzási folyamat, amíg egy harmadik országbeli munkavállaló egy hazai cégnél munkába állhat, akár 10-13 hetet is igénybe vehet.

A WHC-csoport hazánkban elsőként szerezte meg a minősített foglalkoztatói státuszt, melynek köszönhetően lehetősége van a fent felsorolt országokból munkaerőt kölcsönözni hazai cégeknek. A vállalat a nyitás első fázisában a Fülöp-szigetekre, Indonéziára, Kazahsztánra és Mongóliára fókuszál. Az első mongol kontingens éppen májusban érkezett meg Magyarországra – közölte a WHC-csoport.