A vályog, a szalma, a kender, a fa, a nád évszázadok óta használatos, helyben is fellelhető, megtermő alapanyag, ráadásul az egyik legértékesebb tulajdonságuk a remek hőszigetelő képesség. Biró Péter épületbiológus, a Környezettudatos Építők Szervezetének egyik alapítója a VG-nek elmondta:
mérések szerint ma már 50 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni a rezsiszámlákon természetes építőanyagok használatával egy 80-as években épül korszerűtlen energetikai besorolású épületnél.
A különbség olyan meggyőző, hogy egyre több felújító és építkező dönt a környezettudatosnak is számító megoldások mellett. A felújítók körében nagyon keresettek a kender, a fenyőfa alapú farost és szalma hőszigetelő anyagok, amelyek külső hőszigetelésre, padlásra terítve vagy akár befújásos technológiával is kivitelezhető, nem utolsósorban hangszigetelésre is beváltak.
Energiatakarékossági szempont az is, hogy a természetes anyagokból készülő termékek gyártásához lényegesen kevesebb energia szükséges, mi több, az ökoházak lebontása sem terheli a környezetet, szemben a veszélyes hulladéknak minősülő palával és a természetet megterhelő műanyagokkal. Az ökoházakban felhasznált építőanyagok elbontva gyakorlatilag komposztálhatók – fogalmazott Biró Péter.
Technológiai akadálya ma már ráadásul annak sincs, hogy nagy alapterületű, akár többemeletes vályog- vagy faszerkezetű ház épüljön. Szalmából is készült már 30 szobás apartman, sőt, Németországban komplett lakónegyedeket építettek ezen technológiával.
A tradicionális építőanyagok és a modern technológia ötvözetéből mindeközben olyan előremutató megoldások születnek, amelyek alkalmasak kiszolgálni a jövőbeli igényeket is. Az öko- és vályogépítészet nemzetközi szakértői két év kihagyás után Magyarországon rendezik meg nemzetközi konferenciájukat, ami jól tükrözi a magyar piac iránti bizalmat és annak ígéretét, hogy itt is a korábbinál nagyobb sebességre kapcsol a forgalom. A rendezvény küldetése, hogy megmutassa a valódi környezettudatos építés lehetőségeit, kihívásait és betekintést adjon a legújabb nemzetközi trendekbe, emellett a gyakorlatban is azonnal alkalmazható segítséget, szempontrendszert kapjanak az érdeklődők.
Soha nem volt még ennyire aktuális ez a téma, mivel ha valóban klímasemlegesen szeretnénk építeni, a természetes építőanyagok nem megkerülhetők– hívta fel a figyelmet a szakember.
A rezsicsökkentés módosítása már zsebbe vágó módon érzékelteti a jövőt, az energia drágulásának mértékét, és azt, hogy az energiaszükséglet csökkentése minden korábbinál fontosabb lesz.
Az átlagosnál jóval kevesebb energiát igénylő ökoházak fejlett építési technológiája ma már lehetővé teszi, hogy akár a belvárosban is kialakítsanak nagyobb épületeket, vagyis a klasszikus társasházépítők előtt is nyitva az ajtó.
A fokozottan és természetes módon hőszigetelt épületek iránti kereslet robbanás előtt áll, a szűk keresztmetszetet a kivitelezőhiány jelentheti
– mutatott rá a problémára az épületbiológus. Mint Biró Péter elárulta, az augusztus közepére, a Somogy megyei Tengődre meghirdetett ökoházexpo és -konferencián Magyarországon eddig nem látott újdonságokat mutatnak be, például a legújabb 3D-s nyomtatási technológiával fognak nyomtatni egy vályogházat.
Zsebbe vágó különbségA hagyományos építkezéseknél első körben mintegy 5-10 százalékkal drágább bioház jelenleg kulcsrakészen 700-750 ezer forintos áron forog a piacon. Hozzá kell azonban tenni, jelezte Biró Péter, hogy egy mai átlagos méretű, új, hagyományos tégla- vagy betozház megépítéséhez szükséges energiából egy ugyanolyan méretű favázas szalmaház építése és 69 éves üzemeltetése is biztosított. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.