Budapest–Belgrád vasútvonal: a teherforgalmat is elterelik az építkezés miatt

Még egy államközi megállapodást is módosítania kellett júliusban a parlamentnek ahhoz, hogy a Röszke és a vajdasági Horgos közötti vasúti átkelőhelyen áthaladhassanak a veszélyes árut szállító tehervonatok, továbbá növény- és állategészségügyi ellenőrzést is lefolytathassanak a tranzitponton. Az Országgyűlésnek sürgősen döntenie kellett a teherforgalom zavartalansága érdekében, hiszen augusztus elsejétől a Kelebia–Szabadka vasúti határállomást érintő Budapest–Belgrád-vonal korszerűsítése miatt ezen az átkelőn teljes vágányzár lép életbe. Így az ott áthaladó teherforgalmat át kell terelni a Röszke–Horgos határpontra.
Bár a személyforgalom már korábban leállt az érintett 150-es számú Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia útvonalon, a tehervonatok egészen eddig továbbra is Kelebián keresztül közlekedtek Szerbia felé. Mostantól azonban a teljes vágányzár miatt – korlátozottan ugyan, de – Röszke és Horgos között lépnek majd át egyik országból a másikba az áruszállító szerelvények. A megújuló Szeged–Röszke-vonalon egyébként mintegy harminc év után indul meg újra a teherforgalom.

A szállítmányok ellenőrzésére kialakított ideiglenes határ-infrastruktúra üzemeltetéséhez éppen a napokban biztosított a kormány 64 millió forint többletforrást a rendőrségnek. Az említett forgalmi korlátokról Vitézy Dávid közlekedési államtitkár azt mondta, hogy az augusztustól Röszke felé terelt tehervonatok csak csökkentett sebességgel és kizárólag az éjszakai órákban közlekedhetnek majd a 136-os pályaszakaszon, ám az átirányításnak köszönhetően felgyorsulhat a magyar és a szerb főváros közötti fővonalon az építkezés.

A Budapest–Belgrád vasútvonal nagyszabású, kínai hitelből zajló modernizációjának előkészítő fázisa tavaly vette kezdetét Kiskunhalason az ünnepélyes alapkőletétellel és az elhasználódott pálya egy részének az elbontásával. A MÁV korábbi tájékoztatása szerint a Soroksár és Kelebia közötti vasúti korszerűsítés finanszírozását biztosító támogatási szerződést az Innovációs és Technológiai Minisztériummal 2020 tavaszán kötötte meg a vasúttársaság, ezt követően 2020 júliusában kezdődött el a tervezés és az engedélyeztetés, a beruházásnak pedig 2025-re kell elkészülnie. 

A vasútvonal az építés és a kétvágányúsítás után mind az utasok, mind pedig az áruszállítás számára versenyképes szolgáltatást nyújt majd. óránként 160 kilométer lesz az engedélyezett sebesség, ehhez 188 ezer négyzetméter zajvédő fal épül. Az újonnan épített peronok magassága a sínkorona felett 55 centiméter lesz, minden utasnak biztosítva az akadálymentes be- és kiszállást.