Itt vannak a friss számok: tovább csörög a kassza a boltokban

Májusban

• az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,
• a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,5,
• az üzemanyag-kiskereskedelemben 37,5 százalékkal 

emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. 

A KSH adatai szerint a január–májusi időszakban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 11,6 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Ezek a kategóriák lőttek ki

Ha belemegyünk a májusi részletekbe, azt látjuk, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,4 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,7 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 9,5 százalékkal volt nagyobb. Az eladások volumene

• a használtcikk-üzletekben 54,
• a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 35,
• a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 12,
• a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 9,4,
• az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 7,9,
• valamint a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,1 százalékkal növekedett.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,4 százalékkal csökkent. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai pedig 11 százalékkal növekedtek.

Bőven 1400 milliárd felett

Fontos mutató az is, hogy májusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1435 milliárd forintot ért el.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 44 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 19 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

2022. január–májusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva, a kiskereskedelem forgalmának volumene 11,6 százalékkal emelkedett, azon belül

• az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,7,
• a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 14,9,
• az üzemanyag-kiskereskedelemben 31,6 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.

Inflációs hatások

Az árbevétel a magas infláció miatt 25,3 százalékkal 1437,7 milliárd forintra ugrott. Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom

– hívta fel a figyelmet Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, hozzátéve, hogy az első öt hónapban 11,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az április-májusi növekedés pedig jelentős gyorsulás az első negyedéves 10,4 százalékos növekedéshez képest, ami hozzájárulhat, hogy a GDP növekedési üteme a második negyedévben se mérséklődjön jelentősen. A szakember szerint

a kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű növekedését egyértelműen támogatták az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz mellett a kiemelkedő, 15 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése. 

Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások pedig a határ menti forgalmat lendítették fel, ami májusban is támogatta a hazai kiskereskedelem bővülését, azonban a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése júniusban visszaesést okozhat. Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez.  

Suppan Gergely felidézte, hogy 

26,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 6,7 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, a kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi őszi hónapokban elérte a pandémiát megelőző időszakot. Messzebbre tekintve a 2015-ös átlaghoz képest a kiskereskedelmi forgalom 40,3 százalékkal, 2010-hez képest 53,7 százalékkal emelkedett.

A tavalyi alacsony bázis, a jövedelempótló intézkedések – amelyek révén összességében 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz – valamint a csaknem 20 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, illetve az egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására 9,5-10 százalék körüli növekedésre számítanak.

A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, kisebb mértékben az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt fokozatosan lassulhat a kiskereskedelmi forgalom, de a növekedés így is dinamikus maradhat

– tette hozzá a Magyar Bankholding vezető elemzője.