Már tizennyolc körzetben van legmagasabb fokú készültség a vízhiány miatt

Az elmúlt időszak csapadékmentes időjárása és a vízkészletek folyamatos csökkenése következtében a vízigények olyan mértékben megnövekedtek, hogy azok kielégítését csak több vízügyi igazgatóság összehangolt működése mellett lehet megoldani. Mivel ez a munka meghaladja a helyi védelemvezetők hatáskörét, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerda reggelt 8 órától elrendelte az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vízhiány elleni készültségi működését.

Az elmúlt 24 órában az ország területén nem hullott csapadék. A maximális hőmérséklet az aszállyal leginkább érintett területeken (Tiszántúl, Duna–Tisza köze) 35-38 Celsius-fok között alakult. 

Az előrejelzések szerint a következő napokban fokozódik a hőség, a rendkívüli aszállyal jellemezhető országrészen szombaton a 40 fokot is elérhetjük. Ráadásul a következő hat napban sem a Tisza felső vízgyűjtőjén, sem hazánkban nem várható számottevő eső, ami tovább súlyosbítja a vízhiányos helyzetet.  

Jelenleg az ország 12 vízügyi igazgatóságából 9 területén van érvényben vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat: 4 vízhiánykezelő körzetben I., 9 körzetben II. fokú és 18-ban van a legmagasabb, III. fokú a készültség.

A vízügy folyamatosan egyeztet a vízfelhasználókkal egy mennyiségben és időben is összehangolt öntözési menetrendről. Fontos kiemelni, hogy az aszályhelyzet nagy fegyelmet kíván a felhasználók részéről, hiszen ha nem működnek együtt, egymástól veszik el a rendelkezésre álló vízkészletet. Ennek erősítésére a vízügy a katasztrófavédelem közreműködését is kérte az illegális vízkivételek felszámolásra.

Jelenleg a legfontosabb cél Szolnok város ivóvízének biztosítása a Tiszából oly módon, hogy közben a Tisza-tóból is biztosítani kell a mezőgazdasági vízszolgáltatáshoz, valamint az ökológiai és turisztika fenntartásához szükséges vizet. Ennek érdekében a szakemberek szabályozzák a Tisza-tóból a Nagykunsági-, illetve a Tiszafüredi-főcsatornába leadott vízmennyiséget, miközben gondoskodnak arról is, hogy a Nagykunsági-főcsatornából a Hármas-Körös vízgyűjtőjébe megfelelő mennyiségű víz jusson.

A hőség fokozódásával a rendkívüli aszályhelyzettel sújtott területek egyre tolódnak az ország nyugati felébe, ezért a vízügy munkatársai továbbra is kiemelten figyelik a Duna, valamint a Balaton és a Velencei-tó helyzetét. 

A Ráckevei–Soroksári Duna-ág vízpótlása már július 13. óta zajlik a Kvassay- és a Tassi- zsilipek szivattyúi segítségével, de amennyiben szükséges, mobil szivattyúkat is üzembe állítanak. 

A Balaton átlagos vízállása ma reggel 86 cm volt, ami ugyan mintegy 20 cm-rel alacsonyabb a tavaly ilyenkor mértnél, mégsem rendkívüli: az elmúlt 100 évben több tucat alkalommal is előfordult ennél kisebb vízállás a tóban. A vízminőséget heti rendszerességgel ellenőrzik, a legfrissebb adatok semmilyen határérték-túllépést vagy egyéb problémát nem mutattak.

Az élővilág védelme érdekében szerda (július 20.) óta folyamatos zajlik a Velencei-tó levegőztetése: minden reggel 4 és 10 óra között egy nagy teljesítményű uszályos és három úszó munkagépre szerelt mobil eszköz dolgozik. 

A tó vízállása ma reggel 67 cm volt, ami mindössze 4 cm-rel magasabb a valaha mért legkisebb vízszinttől, és az előrejelzések szerint valószínűleg a hónap végén sajnos új negatív rekord születik. Hangsúlyozni kell azonban, hogy bár ez a fürdőzést, a rekreációs használatot akadályozza, a Velencei-tó szempontjából természetes esemény, ugyanis egy esetenként kiszáradó tóról van szó.

A vízügy rendkívüli aszályhelyzet miatt felállított Műszaki Irányító Törzse mindaddig működik, amíg azt a szakemberek a vízhiány miatt indokoltnak tartják.