„Egyelőre nem érzékelünk számottevő fordulatot a munkaerőpiacon, viszont arra készülünk, hogy az őszi időszakban tapasztalható lesz valamennyi visszaesés bizonyos szektorok munkaerőigényében” – mondta a VG-nek Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. A szakember hozzátette, hogy a fizikai, kékgalléros területen egyelőre csak egy-két, Magyarországon kisebb létszámmal működő, jellemzően egy megrendelőre koncentráló termelőcégnél tapasztalták, hogy időszakosan leállította a toborzást.
A szellemi területeken ezzel szemben már egy markánsabb óvatosság figyelhető meg a munkaerő-kölcsönző és toborzó vállalat vezetője szerint, nagyon sokan most kivárnak, ami leginkább abban mutatkozik meg, hogy időlegesen leállították a toborzást, vagy éppen csúsztatják a fejlesztéseket.
Összességében arra számítanak, hogy az IT, a gyógyszerészeti, az élelmiszeripar, valamint az úgynevezett BPO (business process outsourcing) szektorokban, azaz az üzleti folyamatok kiszervezésére épülő pozíciókban (például HR-, könyvelési és call centeres munkák) nem lesz érdemi változás, már ami munkaerőigényeket illeti.
A helyzet egyelőre igen változó, de a koronavírusjárvány első hullámához hasonlóan várhatóan inkább a gyártó- és termelőcégeknél jelentkezhet egy esetleges létszámstop
– figyelmeztetett Juhász Csongor, hozzátéve, hogy ezen szektorok reagálnak a legszenzitívebben a világgazdasági folyamatokra, hiszen a visszaesés európai sőt globális szinten is érzékelhető lesz.
A Prohuman ügyvezetője szerint ezzel együtt az alaphelyzet még mindig az, hogy számtalan szektorban és földrajzi régióban munkaerőhiány van Magyarországon, az üres álláshelyek száma eléri a 90 ezret. Szerinte a legtöbb szektorban a működést már ma is csak úgy tudják megoldani a vállalatok, hogy sok esetben vendégmunkásokra támaszkodnak.
Épp ezért volt fontos, hogy a háború kitörésével együtt sok ukrán érkezett Magyarországra munkavállalás céljából. Juhász Csongor elmondása szerint a Prohuman már évek óta foglalkoztat Ukrajnából érkező vendégmunkásokat. A háború kitörésekor, mikor elindult a menekülthullám, szinte azonnal léptek, és létrehozták a Safeinhugary.hu weboldalt és egy 24 órában elérhető forródrótot – mindkét platformot ukrán nyelven –, hogy segíteni tudjanak azoknak a menekülteknek, akik az ittlétük alatt munkát szeretnének vállalni.
A vállalat vezetője szerint alapvető probléma, hogy a Magyarországra érkezők nem előre eltervezett módon, munkavállalási szándékkal jöttek, hanem alapvetően egy kényszerhelyzet miatt. Emiatt az Ukrajnából érkezők foglalkoztatása jelenleg inkább csak kiegészítő jellegűnek mondható a magyar munkaerőpiacon.
Hogy ez hosszú távon hogyan alakul, az természetesen számos tényezőtől függ, legfőképp a háború alakulásától. Sokan még az otthonról hozott tartalékaikat élik fel, vagy éppen hibrid megoldásban dolgoznak Ukrajnában lévő munkaadójuknak. Azonban ezek a lehetőségek a háborús helyzet elhúzódásával egyre limitáltabbakká válhatnak – magyarázta a szakember.
Az is gond, hogy a Magyarországon nyitott pozíciók és az Ukrajnából most érkezők kvalifikációi sok esetben „nem fedik” egymást. Egyes kimutatások szerint az érkezők nagy része magasabb végzettségű, jellemzően fehérgalléros pozíciót töltött be, viszont nem beszél magyarul.
Ez problémát okozhat számukra, hisz magyar nyelvtudás nélkül sokszor nem tudnak a képzettségüknek megfelelő pozíciókban elhelyezkedni. A Prohuman ügyvezetője szerint a vállalatoknak ezért talán érdemes lehet átgondolniuk, hogy milyen célzott programokkal – például nyelvtanfolyamokkal – tudják segíteni az ebben a helyzetben levőket.
Juhász Csongor szerint Magyarország nincs könnyű helyzetben a vendégmunkásokért folytatott harcot illetően, ugyanis egy ukrán vagy szerb munkavállaló sokszor szívesebben vállal munkát olyan országokban, ahol a szláv nyelvi alapok megkönnyítik a hétköznapi kommunikációt. Ám ez a versenyhátrány már nincs meg az Ázsiából értekező dolgozók esetében, sikerrel toboroznak többek közt Indonéziában, Vietnámban vagy éppen a Fülöp-szigeteken.
Azt is tapasztaljuk, hogy Indiára is elkezdtek figyelni a munkaadók, az ez irányú igények egyre erősebben jelennek meg
– mondta a szakember, aki szerint az ázsiai toborzást megkönnyíti, hogy Európa egységes megítélés alá esik, nem rendelkeznek preferenciákkal a nyugat-európai országokkal kapcsolatban. Szerinte a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar környezet is ugyanolyan motiváló lehet nekik, mintha például Németországban dolgoznának.
A vállalatvezető hangsúlyozta, hogy Magyarországra a vendégmunkások határozott idejű szerződéssel érkeznek, a Prohuman minősített munkaerő-kölcsönzőként két évre köt az ideérkezőkkel szerződést.
Az Ázsiából érkezők egyedül, család nélkül jönnek, nem letelepedési, hanem munkavállalási szándékkal. A fő céljuk az európai munkavállalással az, hogy tőkét gyűjtsenek, és addig is anyagilag támogassák az otthon maradt családjukat– fejtette ki Juhász Csongor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.