Virág Barnabás a VG kérdésére: korai még arról beszélni, hogy hol tetőzhet az alapkamat

A várakozásoknak megfelelően 200 bázisponttal, 9,75 százalékra emelte az alapkamat mértékét a monetáris tanács a mai ülésén, a testület egyúttal a kamatfolyosót is kiszélesítette. A döntés okairól Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke tartott háttérbeszélgetést. 

Az alelnök szerint a monetáris politika horgonya az árstabilitás helyreállítása. Júniusban a 11–12 százalék közötti tartományba került az infláció, a jegybank feladata egyértelmű: a másodkörös hatások elkerülése. Kiemelten fontosnak tartja, hogy az egyhetes betéti kamat és az alapkamat összezárása indokolt ennek érdekében. Ezen stratégiának megfelelően döntött a monetáris tanács a 200 bázisponttal történő növelésre, de a kamatfolyosó két széle is emelkedik.

A jegybank folyamatosan figyeli a pénzpiaci mozgásokat, és kész a határozott beavatkozásra. Kiemelten fontos a monetáris és a fiskális politika összhangja Virág Barnabás szerint.

Július 8-án az MNB megkezdte a devizalikviditást nyújtó swapeszköz negyedéven belüli alkalmazását, egynapos futamidőn. 

Összességében a legelső eredmények pozitívak

– tette hozzá, egyúttal aktív piaci jelenlétet ígérve az MNB alelnöke.

Az átárazások továbbra is meghaladják a szokásos mértéket. A pénzpiaci helyzet veszélyezteti az árstabilitást, így összességében erősödtek a felfelé mutató kockázatok, amit a lehető leghatékonyabban kíván kezelni a monetáris tanács.

Az árdinamika ősszel tetőzhet, azt követően mérséklődhet. Az árstopokkal kapcsolatos intézkedések erős hatást gyakorolnak. Az idén 11–12,6 százalék közötti árindexre számít a jegybank. 

A júniusi inflációs adat benne volt az előrejelzési sávban Virág Barnabás szerint, ez nem változtatott az eddigi képen, ám jelezte, hogy az inflációs várakozások felfelé mozdultak el.

Nagyon magas átárazások figyelhetők meg, ez a következő hónapokban is így marad az MNB alelnöke szerint. Ugyan a külkereskedelmi egyenleg májusban tíz hónap után ismét többletes lett, azonban csak a következő hónapokban derül ki, hogy tényleg történt-e trendváltás.

A monetáris tanács prioritásként kezeli a másodkörös inflációs hatások elkerülését. Ennek két forrása van, az inflációs várakozások alakulása és a devizapiacon zajló folyamatok. Mindkettőt a leghatározottabban kezelni kívánja az MNB. 

Határozott kamatemelési ciklusra lesz szükség addig, amíg az infláció tetőzése nem látható

– fogalmazott Virág Barnabás. Ennek jegyében mindig összezárják az egyhetes betéti kamatot az alapkamattal. Fontosnak tartják a gazdaságpolitikai ágak közötti összhangot, mert ez a hatékonyságot is javítja.

A swappiacokra nagyobb hangsúly kerül a jövőben, az egyik kiemelten figyelt mutató a jegybanki kamatok és a piaci implikált kamatok közötti spread. A cél, hogy a piaci egyensúly is megfelelően alakuljon a monetáris tanács döntéseivel összhangban. Az első három tender eredménye alapján tetemes hozamemelkedés történt, ezt a jövőben is figyelemmel fogja követni a jegybank.

Az inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé

– szögezte le az MNB alelnöke.

A jegybanknak bőséges keretei vannak arra, hogy a beavatkozzon a swappiacokon. A kéthetes kötvényekről elmondta, hogy a monetáris eszköztárban nincsenek fekete és fehér intézkedések, minden egyes döntés előnyeit és hátrányait mérlegelik. A lehető leghatékonyabb eszközöket keresik ilyenkor. „Nincsenek tabuk” – fogalmazott egyértelműen.

Korai még erről bármit mondani – mondta a VG-nek arra a kérdésére, hogy mikor és hol tetőzhet az alapkamat mértéke, hozzátéve, hogy az egész világban erősek az inflációs hatások. Szerinte addig nem is érdemes erről beszélni, amíg nem látni, hogy tetőzne az infláció.