MNB: javult a termelékenység, de rengeteg még a tennivaló

Magyarországon az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték 2021-ben az EU-átlagához képest 72,3 százalék volt, ami
1,7 százalékpontos javulás a 2019. évi 70,6 százalékos szintről. Az európai uniós rangsorban ezzel Magyarország a 24. helyen állt a tavalyi évben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank 2021-es termelékenységi jelentéséből. 

A hazai munkatermelékenység az 5 legtermelékenyebb európai ország átlagának mindössze 47,6 százaléka volt. Az egy munkaórára vetített hozzáadott érték hazánkban az uniós átlag mintegy kétharmada (65,9 százalék) volt 2021-ben, míg a mutató az EU27 átlagának 65,3 százalékát tette ki 2019-ben.

A jelentés megállapítása szerint:

A munkatermelékenység javítására feltétlenül szükség van hazánk gazdasági fejlettségének emeléséhez.

A kkv-k munkatermelékenysége jelentősen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól

Az átlagos pillérérték számításában az EU átlagos munkatermelékenységéhez viszonyítva határozták meg a relatív magyar kkv termelékenységi arányát, ami 48,2 százalék. 

A termelékenységi rés a kkv-k és a nagyvállalatok között továbbra is nagy: a mikrovállalkozások termelékenysége a nagyvállalatokéhoz viszonyítva 43 százalék, a kisvállalatoké 64, míg a közepes vállalatoké 73 százalék volt 2020-ban.

Továbbra is jelentős a dualitás mértéke a hazai és külföldi irányítású vállalatok között is, ugyanakkor némileg mérséklődött a termelékenység-vezérelt, 2017–2019-es években. A 2009–2016 közötti időszakban átlagosan 3,1-szer termelékenyebb külföldi irányítású vállalatok előnye, ami 2019-re 2,6-szorosra csökkent. 

A teljes kkv-szegmens 7 százalékos termelékenységcsökkenése és a stagnáló nagyvállalati kör együttesen azt eredményezték, hogy 2020-ban a nagyvállalatokhoz viszonyított termelékenységi rés nőtt a 2019. évi állapothoz viszonyítva (2021-es adatok a jelentés készítésekor nem álltak rendelkezésre).

A nemzetgazdasági létszámalapú munkatermelékenység 2019-ről 2021-re Magyarországon 1,3 százalékkal nőtt

A V3 átlagában az emelkedés mindössze 0,5 százalékos, míg az EU-átlag 0,4 százalékkal csökkent. A 2020-as gazdasági visszaesés ellenére a foglalkoztatás csak kismértékben mérséklődött a munkahelyvédelmi programoknak köszönhetően, így a recessziós időszakban a munkatermelékenység ideiglenesen 3,7 százalékkal mérséklődött, majd 2021-ben a kilábalással párhuzamosan 5,0 százalékkal emelkedett. Hasonló tendenciák bontakoztak ki nemzetközileg is: a régiós munkatermelékenység átlaga 2020-ban 3,1 százalékkal, míg az uniós középérték 4,6 százalékkal esett vissza, míg 2021-ben a V3-országokban 3,6, az EU-tagállamokban 4,1 százalékos volt a javulás.

A feldolgozóipar és a piaci szolgáltatások ágazataiban működő vállalatok javítottak munkatermelékenységükön

2017–2019-es periódusban tapasztalt növekedés közel kétharmadáért, a 2020–2021-es szakasz változásának több mint feléért a piaci szolgáltatások feleltek. 2021-ben a piaci szolgáltatások átlagosan 5,4 százalékkal javítottak munkatermelékenységükön, ami főként az előző évi csökkenés korrekciója. 2020-ban a piaci szolgáltatások körében átlagosan 3,2 százalékkal csökkent a munkatermelékenység, de kivételt jelentett az infokommunikációs ágazat és a pénzügyi közvetítés, amelyek 2019-ről 2021-re 4,5, illetve 13,8 százalékkal javítottak termelékenységükön.

2021-ben a mezőgazdaságon kívül minden ágazatban javult a termelékenység. Az ágazatok egymáshoz viszonyított termelékenységét vizsgálva kiemelkedett a pénzügyi ágazat munkatermelékenysége 20,6 millió forint/fő értékkel, ezt követte az információ, kommunikáció iparág (13,1 millió forint/fő), illetve a feldolgozóipar (11,6 millió/fő).